Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A kibontakozást egyidőre az infláció gátolta. 1946 tavaszán a község fizetőképtelen lett. 1946. március 23-án tartott képviselőtestületi ülésen megállapították, hogy az infláció miatt képtelenek fizetni a kisbírókat, a szülésznőket, az éjjeliőröket. Az adók legnagyobb részét a lakosság még az év elején befizette, s az összeg elértéktelenedett. Ekkor úgy határoztak, hogy a két kisbíró évi 30—30 mázsa búzát, a két külteleki kézbesítő 20—20, az éjjeliőr pedig 12 mázsa búzát kapjon.

124 Később, a gazdasági stabilizáció után a viszonyok gyorsan javultak, és az önkormányzat a bevételből kisebb-nagyobb összeget tudott juttatni társadalmi és kulturális célra is. A kisgazdák jövedelmének egy részét a kötelező gabonabeszolgáltatás elvonta, az önálló kisbirtok fejlesztésére a lehetőség igen csekély volt. Jóvátételi beszolgáltatás címén például 40 db sertést kellett a község gazdáinak átadni. 1945. szeptember 9-én a képviselőtestületi gyűlésen kimondták, hogy a sertéseket kereskedő vásárolja fel, és kilogramonként 50 pengőt adjon értük a gazdáknak.

125 1945. szeptember 9-én a Nemzeti Segély Bizottság községi szervezete alakult meg, amely a koalíciós pártok egy-egy tagjából tevődött össze. 1945 szeptemberében megszervezték az önálló állatorvosi kört, mivel a herczegfalvi állatorvos már nem tudta ellátni az elószállási szolgálatot. A községben az első állatorvos Eglesz Mihály lett.

126 Az iskolákban a gyermekeket oktatni a túlzsúfoltság miatt szinte lehetetlen volt. 1945. november 14-én pártközi értekezleten új iskola vagy tantermek létesítését vetették fel a tanítók. 1946. november 23-án a képviselőtestületi gyűlésen Gergelyi Béla és Molnár Miklós igazgató-tanítók azon levelét ismertették, melyben a községben működő iskolák szűkös voltáról adtak tájékoztatást. Megemlítették, hogy az állami elemi népiskola mindössze 2 tanteremmel működik, melyben 350 tanköteles gyermeket oktatnak. A képviselőtestület elhatározta, hogy a községben egy új négytantermes iskolaépületet emelnek. Ennek anyagát a földreform során kisajátításra került uradalmi épületek elbontásából nyerték volna.

127 Az állami iskolák bútorzata mindkét helyen, Öreghegyen 5

és Daruhegyen is tönkrement a harci cselekmények alatt, összesen 4 tanterem bútorzatának az elkészítése vált szükségessé, beleértve az ablakok, ajtók, padlózat pótlását. A község azonban nem rendelkezett elegendő pénzzel, így az állami iskolák helyreállítását a kultuszminisztertől kérték.

128 Előszálláson a római katolikus népiskolában 1946—1947. tanévben 72, a következő tanévben azonban már 109 tanuló volt. 1946-ban 2 tanerő működött, de 1948-ban már négy. A kelemenhalomi római katolikus iskolát 1946—1948 között 40 tanuló látogatta, akiket egy tanító oktatott.

129 A község közigazgatási területén kilenc felekezeti és két állami iskola működik 1947 májusában. Valamennyinek támogatást nyújtott a község. Az előszállásiak 26 ezer, a nagykarácsonyiak pedig 20 ezer forintot kaptak, melyet a háborús károk eltávolítására, majd a helyreállítás költségeire fordítottak. Ugyanakkor a község 600 forintot szavazott meg az elószállási szegény gyermekek tankönyveinek rendezésére. A népi kollégiumok támogatására évente 150 forintot, a sárbogárdi Gazdaképző Iskolában levő egy alapítványi helyre egy tanulót küldhetett a község. A dunaföldvári képviselőtestület átírt Előszállás községhez egy községi kórház létesítése ügyében. Ebből a levélből megtudjuk, hogy Dunaföldváron a kórházat a ferences kolostorban kívánták berendezni. Az élőszállási képviselőtestület szerint Székesfehérvár és Szekszárd kórházai