Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

állatokra, mivel azokat már a bizottság az új gazdák között kiosztotta. A rendi kérést a Földigénylő Bizottság teljesíthetőnek és méltányosnak találta.

119 A hajdúdorogi görög katolikus káptalan 447 kat. hold terjedelmű földbirtokát, és a püspökség 751 hold gazdaságát Tiszacsec/e határában 100 hold kivételével igénybe vették. Az Országos Földbirtokrendező Bizottság közbejöttével a visszahagyott ingatlant további 100 holddal kiegészítették és a 200 holdas gazdaságot Előszállás határában alakították ki 1946 nyarán. A pásztói apátság részére visszahagyott 100 kat. holdból a rend kérésére 70 holdat Előszállás határában mértek ki. Ezt a telepesek és a helybeli újgazdák sérelme nélkül véghez tudták vinni, mert a tartalékterületek a földalap rendelkezésére álltak még 1946 nyarán is. A ciszterciták egri rendházának 52 holdat csereterület gyanánt ugyancsak Előszállás határában juttatták. Végül is a ciszterci rendnek Előszálláson 240 kat. hold területű földbirtok maradt vissza. A másik egyházi birtok — a hajdúdorogi görögkatolikus püspökségé —, 200 holdnyi területtel működött néhány esztendeig. A földreform során a község, mint jogi személy, másodízben már csak 100 kat. hold földet igényelt. Az ingatlan jövedelméből a jegyzői javadalmat, az elöljárósági tiszteletdíjakat kívánták fedezni, de a községi kiadásokba is beleszámították volna a „községi földek" jövedelmét. 1945. december 10-én az igényelt földterületből jegyzői javadalmi célokra 25 kat. holdat szavazott meg a képviselőtestület.

121 Az Országos Földhivatal a községnek véglegesen nem juttatta a kért 25 kat. hold területet, csak ideiglenesen adta át a községnek. Ezt a területet holdanként a községi elöljáróság 80 kg búzabérért adta át a gazdák használatába.

122 * 1945. július elején az Országos Földbirtokrendező Tanács arról értesítette Előszállás földigénylő bizottságát, az elöljáróságot, hogy a község határában telepítés céljára kijelölte Nagykarácsony szállást. Veres Péter több elószállási vitás juttatási ügy kapcsán felhívta a községi földigénylő bizottságot, hogy telepes község létesítésére Nagykarácsony-majorban kerül sor a közeljövőben. A nagykarácsonyi, a nagy györgyszállási, kiskarácsonyi és ménesmajori házhelyigényeket már úgy vették figyelembe, hogy a régi lakók házai betagozódjanak a telepítendő községbe. Előszállás községhez új telepet is kapcsoltak. Az új falurészbe telepes családokat hoztak. A lakosság betelepítésének lebonyolítására 1945. szeptember 1-én telepfelügyelőt neveztek ki Előszállásra, aki Kóczián György volt.

123 * A földreform befejezése után a község társadalmi szerkezetében domináns tényezővé a kisbirtokos elem vált. Elsősorban a kisbirtok fejlesztése lett az elsőrendű érdek Előszálláson. Már 1945 őszén továbbfejlesztették a parasztság gazdasági érdekeit képviselő szervezeteket, kialakítottak új helyi intézményeket. Általában az igen törekvő és szorgalmas lakosság meglehetősen jó benyomást gyakorolt a községbe látogató politikai és gazdasági vezetőkre.