Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)
külön. 1931-ben alakult meg a Harcipusztai és az Alig-majori legeltetési társulat. 215 A földbirtokmegoszlás az 1848 előtti bérlő nemesek és zsellérek számára nagyon szerencsétlenül alakult. A volt közbirtokos urak úgyszólván egész birtokállományukat meg tudták tartani, mert volt úrbéres alig volt, az árendások közül pedig kevésnek volt saját kicsi birtoka, a többin bérlők maradtak. Az 1853-as jellemzés, mely szerint „tulajdonos Szluha Imre és 300 közbirtokos" 216 alig jellemzi a való helyzetet, csak annyi derül ki belőle, hogy most már a néhány holdnyi tulajdonnal is rendelkező „árendások"-at is közbirtokosnak tekintették, de közülük csak mintegy 300-at. Valamivel világosabb az 1863. évi adat, mely szerint a faluban 701 közbirtokos van (tehát már több mint kétszerannyit ide számítottak), közülük a legvagyónosabbnak 6500 magyar hold (4143 kh), a legszerényebbnek 32 magyar hold (22,7 kh) a birtoka. Amit a feudális korban csak bizonytalanul sejtettünk az ingatlanokról szóló szerződések alapján, most válik konkréttá. Azokban a közbirtokos családokban, ahol kevesebb volt a gyermek, kevesebb részre kellett osztani a szülői ingatlant, de a földet vagyonos személlyel való házasságkötés és egyre sűrűbben vásárlás is agglomerálta. Így a látszólag „nemesi falu"-ban szabályos nagybirtokok is keletkeztek, csak kevesebb volt kicsi parasztbirtok. De már ekkor 241 birtoktalan napszámos is él a faluban. 217 1869-ben kapunk először általános áttekintést a földbirtokmegoszlásról. Ekkor 204 10 holdon aluli, 27 10—25 holdas, 41 25—100 holdas, 25 100—1000 holdas és 3 1000 holdon felüli gazdaság van a faluban. 218 Ez azonban összesen csak 300 birtokost tesz ki, az 1869-es közbirtokosi szám tehát túlzottnak látszik. A polgári kor végén, 1941-ben 1 holdon aluli gazdaság volt 37, 1—3 holdas: 111, 3—5 holdas: 63, 5—10 holdas: 110, 10—20 holdas: 86, 20—50 holdas: 39, 50 holdon felüli: 13. 219 Az 50 holdon felüliek száma tehát erősen fogyott, a 10 holdon aluliaké majd 50%-kal nőtt. Egy bizalmas adat még ennél is nagyobbra, 356-ra teszi 1931-ben a törpebirtokosok számát. 220 De kétségtelenül nőtt az egészséges, fejlődésképes (10—50 holdas) parasztgazdaságok száma is. A nagybirtokok nyilván többszörös eladások útján némileg lekoptak. 1945-ben, a földosztáskor már csak egy 1000 holdon felüli birtok volt: Szluha Aladár 1539 holdja; hat 200 és 1000 hold közötti gazdaság: a Balogh család 558, a Szávozd család 502, a Csilléry örökösök 465, Kurucz Sándor 400, Balázs Béláné 258 és Karcsag Pálné 212 kat. holdas birtoka. Ehhez járult még 3 száz és kétszáz hold közötti birtok: a Meszlényi család 126, Molnár Elek 130 és Molnár Imre 107 holdja. 221 A 100 holdon felüli birtokosok közül mindössze 3 származik az 1848 előtti közbirtokos családokból. A többi birtok a polgári korban gazdát cserélt. Leghatalmasabb most is a Szluha család maradt, bár Csilléry Sándor 1895-ben nagy vállalkozásba fogott, kibérelte a vallás- és tanulmányi alap 7000 holdas szentágotai pusztáját, 222 de úgy látszik vállalkozása nem sikerült, mert örököseire csak kisebb középbirtok maradt. Az 1848 előtti földesurak, a „közbirtokosság tagjai" nem is tudtak másként csak feudális módszerekkel gazdálkodni, forgótőkéjük sem volt, így aztán birtokaik nagy részét kis tételekben kis embereknek (mindegy volt, hogy az illető nincstelen nemes, zsellér vagy bevándorolt zsidó)
