Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

fehérvár felszabadítása után (március 22-én) gyorsan megszűntek az uradalomban. A csapatokat kivonták a községből. Március 27-én az új élet megteremtésének első lépéseit is megtették Előszálláson. E napon a jószágkormányzót Dunaföldvárra rendelték a katonai parancsnokságra, ahol a parancsnok átadta neki a nemzeti kormány földrendeletét. A jószágkormányzó ezt áttanulmányozta és úgy vélte, hogy az uradalom nagyobb részét meg tudja menteni a szerzetes rend számára. A mentőakció első lépéseként április 5-én a fővárosba utazott, hogy a kormányban néhány minisztert megnyerjen tervei számára. Mivel ez az akció nem járt sikerrel, visszatérve Előszállásra maga intézkedett a földigénylő bizottságok megalakításáról, köztük az előszállásiról is, amelynek tagja lett. Hagyó Kovács Gyula utolsó teendői közé tartozott az uradalom felosztási tervének elkészítése. Ezt a földigénylő bizottság elé is terjesztette. Eszerint a község határában levő uradalmi földeket először a cselédség, azután az aratómunkások, majd a szőlőhegyi lakosok kapják meg, s zárják ki a juttatásból az uradalommal soha kapcsolatban nem állt elószállási községi törpe- és kisbirtokos elemet. A cselédek azonban vonakodtak a földet elfogadni. Attól tartottak, hogy felszerelés és igaerő hiányában az önálló gazdaságot megteremteni nem tudják. (Az igás fogatokat ugyanis a felszabadulás másnapján, december 4-én hadiszállításokra a katonaság igénybe vette.) A cselédekre szinte rá kellett parancsolni, hogy földet igényeljenek. Ez a kezdeti bizonytalankodás azonban csak néhány napig tartott. Az új élet kibontakozása a demokratikus átalakulás nehéz munkájával párhuzamosan folyt.

106 A demokratikus átalakulás eseményei Előszálláson 1945—1948 Az élet megindítására az első lépéseket a községben a demokratikus erők tették meg. A földmunkások soraikat még április elején rendezték, melyből hamarosan létrejött a kommunista párti csoport, majd a Kisgazdapárt is. E három politikai csoportosulás alakította meg 9 taggal a községi Nemzeti Bizottságot 1945. április 18-án, amelyben a demokratikus fejlődést őszintén óhajtó lakosok képviselői vettek részt. A Kisgazdapárt községi szervezetét Virág István, Gergelyi Béla, Debreceni Sixtus Imre, Szilágyi István, a kommunista pártot Vass Antal, Horváth Júlia, Juhász Ferenc, Kincses Ferenc, a földmunkásokat, mint szakszervezeti küldött Hermann András képviselte a Nemzeti Bizottságban. A Nemzeti Bizottság elnöke Hermann András, titkára pedig Debreceni Sixtus Imre lett.

107 A megalakult Nemzeti Bizottság névsorát falragaszokon és dobszóval ismertette a községben és a pusztákon. Tagjait közhivatalnokoknak tekintette és ezért az 1914. évi 11. tc szerint az őket megillető védelmet is igényelte.

108 A Nemzeti Bizottság vette kezébe a község irányítását, adott meghatalmazást a földreform lebonyolítására a földigénylő bizottságnak, megszervezte a közellátást, a mezőgazdasági termelés feltételeit igyekezett biztosítani. A Nemzeti Bizottság május 17-én ideiglenesen igazolta a községi tisztviselőket, és egyúttal megbízta őket a községi adminisztráció végzésével.

109