Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A Nemzeti Bizottság első teendői közé tartozott a háborús veszteség felmérése. Megállapították, hogy lakóházakban a pusztítás nem volt nagymértékű, és a községben közellátásra sem szorult senki. Lakóház nem vált lakhatatlanná, és mindössze 5 ház került olyan állapotba, melyet javítással lakhatóvá tehettek.

110 Tönkrementek illetve eltűntek viszont az állami iskolák bútorai. 1945 április közepén a községben 3876 fő élt, szemben az 1944 november elejei létszámmal, ami 4156 volt. A fogyás 280 fő. A hiányzó lakosság nagyobb része a hadműveletek idején hagyta el a községet. A demokratikus ifjúsági mozgalom kibontakozására is megtették a lépéseket. Elsőként a MADISZ-szervezet igyekezett tagokat toborozni, melyhez megszerezte a Nemzeti Bizottság támogatását. Május 10-ig Daruhegyen a kommunista vezetés alatt álló Demokratikus Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét építették ki. A Nemzeti Bizottságnak e napon megtartott ülésén megjelent háromfős ifjúsági küldöttség a megalakulásról szóló jegyzőkönyvet be is mutatta. A Nemzeti Bizottság nem emelt kifogást az ifjúsági vezetők politikai magatartása ellen, akiket ideiglenesen igazolt. Kimondotta azonban, hogy az ifjúsági szervezetet a község egész területén meg kell alakítani, és ezután új vezetőséget választani. Az új élet kibontakoztatása idején a közállapotok ingatag alapon álltak a községben, a pusztákon. A községi rendőrőrs igyekezett a rendbontókat megfékezni, de ez áprilisban még kevés eredményre vezetett. Május elején a Nemzeti Bizottság újra utasította a helybeli rendőrséget, hogy a községben vessen véget a gyakorta előforduló lopásoknak. A községben a vagyonbiztonságot kellett megteremteni 1945 tavaszán, mert az erkölcsi normák az új világ hajnalán rendkívül alacsony fokon voltak. A Nemzeti Bizottságnak 1945 május elején a lopások nagy számával kellett foglalkoznia. Szinte naponta tulajdonítottak el állatokat, gazdasági felszerelést, élelmiszert, közszükségleti cikkeket. A lopások elkövetőit rendszerint felderítették, az eltulajdonított állatokat és vagyontárgyakat pedig visszajuttatták tulajdonosuknak. Az elkövetők között egyaránt találhatók voltak előszállásiak, pusztaiak és a környező falvak lakói.

111 Később a mezei rendőrség igyekezett a határban a tulajdont megvédeni. Ezért minden 1000 kat. holdra 1 mezőőrt szerveztek 1945 decemberében. Így a községben 15 csősz működött. A csőszök fizetését természetben szavazta meg a képviselőtestület: ez kat. holdanként 2 kéve kenyérgabona, és a kapásnövények után kat. holdanként 10 kg csöveskukorica volt.

112 A Nemzeti Bizottság által megbízott tisztviselők feladata sok új, eddig ismeretlen területtel gyarapodott. A megnövelt adminisztrációt is nehézkesen tudták végezni, ugyanis a községi elöljárósági levéltár elpusztult. Eltűntek az 1944. évi számadási iratok, a pénzkészlettel és az okmányokkal együtt.

113 A községi ügyvitel a vezető jegyző szerint is az 1944 előtti időkhöz viszonyítva a négyszeresére emelkedett. Nemcsak a közigazgatási, adóügyi munka lett több, hanem az átalakulással járó változások is előidézték az ügyek szaporodását. 1945. szeptember 3-án a járási főjegyző jelenlétében alakult meg a községi képviselőtestület. A Nemzeti Bizottság javaslata alapján a testületet a községben működő politikai pártok és a szabad szakszervezetek delegáltjaiból paritás alapján hozták létre. A kommunista párti küldöt-