Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A tisztviselőknek elsőrendű kötelességévé tették a hűséges szolgálatot. Ez meglehetősen centralizált vezetés alatt mehetett végbe, amelyet a jószágkormányzó irányított. A tisztviselőknek természetbeni lakást adtak, amely a szolgálati helyen, a kerületben állott. A tisztviselők a mezőgazdasági szolgálatban az eltöltött idejük alapján emelkedtek a hivatali ranglétrán. A címek a következők voltak: gyakornokok, gazdasági segédtiszt, segédállatorvos, intéző, állatorvos, főintéző, főállatorvos, felügyelő, állategészségügyi tanácsos és főfelügyelő. Az irodatiszteknél is volt lehetőség az emelkedésre, itt gyakornoki, irodatiszti és irodafőtiszti címet lehetett elérni. Illetményeiket illetve javadalmazásukat az eltöltött szolgálati idő alapján határozták meg. Ennek két része volt: a készpénzilletmény és a természetbeni járandóság. A kezelőtisztek (az intézők és ennél feljebb sorolt tisztviselők), évi termény járandósága 12 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 10 mázsa árpa, 7 mázsa ocsú, 32 (űrméter tűzifa volt. A nős kezelőtisztek naponta 5 liter, a nőtlenek 3 liter tejet kaptak. Ugyanakkor joguk volt állattartásra is. Az uradalmi legelőn 6 anyadisznót és 36 db egy évnél fiatalabb sertést tarthattak a cselédnyájban, de 24 sertést is hizlalhattak saját takarmányukból. A természetbeni javadalmazásban igen nagy szerepe volt az illetményföldnek, amely két részre oszlott. A kezelőtisztek megkapták a házuk körüli kertet, melynek nagysága két magyar hold volt, és három hold szántó. Ezeket a maguk elgondolása szerint műveltették, de adott az uradalom még 3 hold csöves kukoricát és 2 hold árpát is. Az illetményföldek műveléséhez az uradalom megadott minden segítséget. A kezelőtisztek szolgálatuk teljesítésére kétlovas fogatot és egy kocsist kaptak. A fogatot csakis szolgálati ügyben vehették igénybe, bár mérsékelten magáncélokra is felhasználhatták, így templombaj árashoz, vasútállomásra, szomszédos kezelőtisztek meglátogatására. A tiszti kocsist a kezelőtiszt kerti munkákra is kirendelhette, de ez a tevékenység nem mehetett az uradalmi szolgálat rovására. A tiszti kertekben még foglalkoztatható volt a minden kerületben postai, küldönci és bevásárlási szolgálatra alkalmazott „ostoros gyerek" is, de csakis a szolgálatból fennmaradó idejében. A gyakornokok és segédtisztek fizetése havonta történt. A szolgálatért járó összeget és a ruhapénzt az említett tisztek kézhez kapták, de a kosztpénzt az ellátást nyújtó kezelőtiszt kapta meg. Természetbeni járandóságuk azonban, csak egy bútorozott szobából állott, és egy ostoros gyerek állott személyi szolgálatukra, aki a segédtisztek lovát is gondozta. Ugyanis a gyakornoknak és a segédtisztnek csak egylovas kocsi vagy egy hátasló állhatott rendelkezésére, kocsis nélkül. A gyakornokok kétéves uradalmi tevékenység után segédtisztek lettek, és mindaddig segédtisztek maradtak, amíg intézővé nem nyertek kinevezést. A segédtiszt utolsó fizetési osztálya a VH-ben volt, amelyből a Vl-ba lépett át, amikor intézővé nevezték ki. A segédtisztek kétévenként léptek feljebb a fizetési fokozatokban. A VI. fizetési osztálytól a III. osztályig az előlépés automatikus volt. Egy-egy fizetési osztályban itt 6—6 évet kellett eltölteni. Az I. fizetési osztályba azonban csak apáti kinevezéssel lehetett eljutni. Az irodatiszteket is az apát nevezte ki a gyakornokok közül. Kinevezésük után 12 fizetési osztályt érhettek el.