Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

falva határában fekvő ingatlanokra terjedt ki. Előszállás-Öreghegy lakóinak 144, egyenként 600 négyszögöles házhelyet mértek ki, a daruhegyi lakóknak 25 darabot. Mindkét helységben a legeltetési társulat számára legelőket mértek, és kiegészítették mindkét helységben a törpebirtokokat. Előszállás határából 1288 kat. hold és 201 négyszögöl földet juttattak a felvásárolt ingatlanból. Herczegfalván is a törpebirtokosok kaptak ezen az úton nagyobb földterületet, de külön kihangsúlyozták az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítettek jutalmazását is. Utóbbiak között 100 holdat osztottak ki, míg a községi legeltetési társulat is kapott 59 holdnyi legelőt. A herczegfalvi határban lévő Kiskokasdpusztát az Országos Vitézi Széknek adták át. Ezen az úton került a puszta 322 kat. hold területtel 15 vitézi család kezére. A herczegfalvi határból összesen 1438 kat. hold került parcellázásra. A nagyvenyimszőlőhegyi törpebirtokosok 300 holdat kaptak, a Baracs-széchenyitelepiek 630 holdat, az itteni legeltetési társulatnak 72 holdat adtak át. Baracs-Széchenyitelephez telepítendő és Apátszállás néven községgé szervezendő helység kialakítása 1975 kat. holdat igényelt, amely a következő nagyságú művelési ágakból állott össze: szántó 1393, legelő 356, erdő 93, major 37 kat. hold. A fennmaradó terület iskola, községháza, illetményföld, utak és terek céljait szolgálta. A szántóterületből 367 holdat a telepítésre felvásárolt ingatlan elvesztése kapcsán feleslegessé vált cselédek számára tartották fenn. Ezek száma 44 volt, akiket Nagykokasdra kívántak letelepíteni. A volt cselédeknek még 66 hold közös legelőt, 10 hold szőlőt is átadtak. Így a nagykokasdi kisgazdaságok nagysága 10 holdas lett. Apátszálláson 55 gazdálkodó és 15 iparos egységet alakítottak ki. A gazdálkodó telephelynek 12—17 kat. hold szántót, 600 négyszögöl házhelyet, 1000 négyszögöl rétet, 2—3 hold legelőt, 1500 négyszögöl erdőt, 800 négyszögöl szőlőt juttattak. Az iparos telephelynek 600 négyszögöl házhelyet, 4 hold szántót, 1 hold legelőt adtak. Az erdőt és a legelőt közösen kezelték, erre a célra társulatokat hoztak létre. A gazdálkodó telephelynek kétfajta (A és B jelzésű) lakóházat építettek: mégpedig 35 darabot az A jelzésűből. Ez azt jelentette, hogy a ház egyszobás volt, a gazdasági épületek (istálló, kocsiszín, ólak) 6 számos állat befogadására és kiszolgálására voltak alkalmasak. A B jelzésű lakóházból 20 darab készült. Ez kétszobás ház volt, és a gazdasági épületekben 8 számos állatot tudtak elhelyezni. A 15 darab ipari telephely házához csak baromfi- és sertésólat építettek. A telepeseket Heves és Borsod vármegyéből választották ki. A telephelyek árát tulajdonba juttatáskor nem kellett kifizetni. Csupán az összeg 25%-át kellett a banknak letétbe helyezni. Az alkalmazásukat elvesztett uradalmi alkalmazottak — állatok és a gazdasági felszerelés beszerzésére kedvező — kölcsönt kaptak, de a többi telepesnek magának kellett a felszerelést és az állatállomány beszerezni. A telepítés idején Apátszálláson telepfelügyelő működött, aki a helység életét irányította.

103 Az uradalom telepítési célokra a következő művelési ágakat adta le: szántóból 4150, kertből 14, rétből 688, legelőből 791, erdőből 85, nádasból 32, földadó alá nem eső területből 84 kat. holdat.