Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

száma 30 férfi volt.

96

A leánylevente egyesületet a második világháború alatt szervezték meg. A község az egyesületnek 1944-ben 775 pengő támogatást nyújtott.

97 A fiú leventecsapat, mint egyesület még 1926 március 27-én létrejött. A pusztán testnevelési bizottságot szerveztek, s ennek égisze alatt alakították meg a levente egyesületet. A testnevelési bizotság elnöke Hagyó Kovács Gyula lett, akinek vezetésével az egyesület tisztikarát hozták létre: elnök Légár Hugó plébános, alelnökök Gallási Lajos, Vukics József (gazdatiszt), jegyző Gergelyi Béla tanító, pénztárnok Kiss Zoltán tanító, ellenőr Székely Béla tanító, könyvtáros Csöngedy István kántor lett.

98 A harmincas években felülvizsgálatra kerültek a községben működő egyesületek. 1936 júniusában kiderült, hogy egyetlen egyesületnek sincs működési engedélye, így a katolikus legényegyletnek, a leánykörnek, a Szívgárdának, az Oltáregyletnek, s a rózsafüzértársulatnak.

99 A felülvizsgálati eljárásból tudjuk, hogy az egyesületi élet eléggé formális volt Előszálláson. 1944. április 4-én tartott képviselőtestületi gyűlésen felvetették a községi kultúrház létesítésének kérdését. A járási főszolgabíró javasolta, hogy a gazdasági nehézségek ellenére kezdjék meg a munkálatokat, és 1944ben a létesítmény terveit rendeljék meg. A közgyűlés azonban ellentmondott a járási hivatalnak. Hagyó Kovács Gyula, képviselőtestületi tag azt terjesztette elő, hogy a kultúrházra fordítandó összeget adja át a község az öreghegyi elemi iskolának, ahol a bővítés megindult. A képviselőtestület ezt az indítványt emelte határozattá, sőt még azt is hozzátette, hogy az öreghegyi iskola mellé megkezdik a tanítói lakások építését is. A kultúrház létesítését nem vetették el, hanem az iskolaépítés befejezése után tervezték a munkákat megindítani.

100 Megemlítjük, hogy rendszeres filmvetítés igénye is felmerült a községben. Egy hadiözvegy kérte, hogy 1944 nyarán „keskenyfilmet játszó mozgóképszínházat nyithasson". A községi elöljáróság a mozi működéséhez az engedélyt megadta.

101 * 1935-ben az uradalmi vezetőség reformtervet készített arra az esetre, ha a kormányzat a nagybirtokok felosztását keresztül viszi. A tervezet szerint az elószállási uradalmat a cselédség, a napszámosok és más alkalmazottak között kell felosztani. Ez 1820 családot jelentett, és családonként 15 kat. holdat juttatnának. Ebből szántóföld 11, rét és legelő pedig 4 kat. hold lett volna. A családonkénti juttatást tehát 15 kat. holdra tervezte a ciszterci rend vezetősége. A felosztásra kerülő művelhető földek így 27 300 kat. holdat tettek volna ki. A földbirtokreformot kompromisszum útján az uralkodó körök elodázták. Az elószállási uradalom művelhető területének 20%-át átadta az államnak. Az uradalomban művelési ágak megoszlása Apátszállás telepítése előtt a következő volt: szántó 21 419, kert 125, rét 1992, szőlő 22, legelő 4844, erdő 1487, nádas 183, földadó alá nem esett 785 kat. hold.

102 A földművelésügyi miniszter az 1936. évi 27. tc. alapján az uradalomtól 5664 kat. hold és 1411 négyszögöl ingatlant vásárolt, melyet földbirtokpolitikai célokra használt fel. Az igénybevétel Előszállás és Herczeg-