Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A majdnem négyezer főnyi lakosságot a hagyományos kisipar látta el termékekkel, helyi szükségletekkel. Előszálláson 1930-ban 2 kovács, 2 bognár, 3 cipész, 1 borbély, 1 asztalos, 2 kádár, 1 lakatos műhely működött, de volt még 5 kocsma 2 állatikereskedő, 2 kőműves, 1 hentes is.

91 Az uradalom Előszállás határában 14 126 kat. hold volt az 1930-as évek végén. Ebből szántóföld 9876, legelő 2113, erdő 842, rét 721 kat. hold, de ebből a kisbérlők műveltek 1000 kat. holdat.

92 Az uradalmi központban, tehát Előszálláson öt gazdatiszt működött: Vukits József, Gerneszy Dezső, Zalai Kálmán, Gallásy Lajos, Veiter Károly.

93 Néhányan a községi vezetésben is szerepet kaptak, mint képviselőtestületi tagok, vagy a mezőgazdasági bizottságban tevékenykedtek. Vukics József 1904-ben alig elvégezve a magyaróvári gazdasági akadémiát, segédtisztként került az uradalomban alkalmazásra. 1915-ben Bernátkútpusztán működött, de a háború utolsó esztendejében már az élőszállási kerület intézőjeként dolgozott, és itt működött még az 1930-as években is. Elószállási intéző ekkoriban még Zalai Kálmán is, aki a keszthelyi gazdasági akadémiát 1906-ban elvégezte, és 1918-tól működött a kerületben. 1929-től működik segédtisztként az elószállási kerületben Reiber Frigyes, akinek eredetileg tanítói oklevele volt, de a magyaróvári gazdasági akadémián oklevelet szerzett.

94 A harmincas évek második felében a községi bíró Farkas Mihály, a főjegyzői tisztséget Witz Andor töltötte be. A községi mezőgazdasági bizottság elnöke Hagyó Kovács Gyula, az uradalom jószágkormányzója. Ott találhatók még a községi elit között Bosnyák Pongrác plébános, Gallai Mihály, Farkas József, Schwarcz András, Szabó Mihály, Soós Mihály földművesek és Kővári Ferenc nyugdíjas. A község kulturális életében két iskolának volt kiemelkedőbb szerepe. Az öreghegyi állami népiskola fenntartásához a község 1927 óta évente 1600 pengővel hozzájárult, de 10 év múltán már 2133 pengő volt a támogatás, mert az öreghegyi iskola 1 tanteremmel bővült. Itt 1937-ig 160 gyermeket három tanító 3 tanteremben oktatott. Daruhegyen ugyancsak állami népiskola működött. Itt 80 tanulót 2 tanteremben két tanító oktatott. Az állami elemi népiskolák gondnokságába a község is kiküldte a maga embereit. Így 1928-tól Németh Pál és Flier Sándor képviselőtestületi tagok látták el ezt a feladatot. A háború idején a község az állami iskolákat tovább bővítette, és már 2133 pengő hozzájárulást adtak évente, mivel az iskola egy tanteremmel bővült, és 4 szervezett tanítói állás volt. öreghegyen 8 osztályban 200 tanulót oktattak. A daruhegyi iskola római katolikus népiskola volt 1940-ig, s ezután került államosításra. Ez két tanerős és 80 tanulója volt. Egyébként az uradalom minden kerületben működtetett egy-egy iskolát. Az egyesületi élet kibontakoztatására a községgé szervezés után kerülhetett sor. így tudunk arról, hogy működik Előszálláson katolikus ifjúsági egyesület. A tagságnak a községháza tanácstermét 1933 tavaszán, öszszejöveteli célokra vasárnaponként az elöljáróság átengedte.

95 Ugyancsak vallási jelleggel szerveztek meg két dalegyletet. Az Elószállási Dalegylet 1936. november 29-én jött létre Bosnyák Pongrác plébános vezetésével. Az egyletnek 66 férfi tagja lett. 1938. március 2-án pedig Nagykarácsonyszőlőhegyen Dalos Kört hozott létre Bosnyák Pongrác plébános. A kör karnagya Szabados Antal elószállási tanító lett, a dalkörbe jelentkezettek