Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A község irányítása az elöljáróság kezében volt. Ez állt a bíró, jegyző, törvénybíró, 6 tanácsbeli, közgyám, pénztáros, körorvos tisztségeket ellátó személyekből. Az elöljáróság munkáját a segéd- és szolgaszemélyzet segítette. Ez a segéd jegyzőből, a kisbíróból, a kézbesítőből és az éjjeli őrből tevődött össze. Első képviselőtestületi ülést 1928. április 28-án tartották. A közgyűlésen Horváth György községi bíró elnökölt, a községi ügyek referense pedig Witz Andor jegyző volt. Az elöljáróság rendelkezéseit a lakosság tudomására kellett hozni. Ez Előszállás területén dobszó útján történt: Az elószállási szőlőhegyeken 18 helyen dobolt a kisbíró, többek között Jankovics Ignác, Horváth Pál, Gubicza János, Bertalan József, Bokor József, Varga István, Kovács József háza előtt és a bárányhegyi keresztnél. Daruhegyen és Nagykarácsony szőlőhegyben dobolás nem történt, itt a mindenkori elöljáró házára tettek hirdetményeket. A külterületek lakóit a majorokban a majorgazdák tájékoztatták a közérdekű hirdetményekről. Az éjjeli őrnek a bíró által kijelölt utcákban kellett őrködnie. Ez nyáron este 10 órától hajnali 3-ig tartott, télen azonban este 7-től reggeli 5 óráig teljesítette szolgálatát. A község lakott területeit egyetlen éjjeli őr semmiképpen sem tudta felügyelni. Ezért az elöljáróság a lakosságot éjjeli strázsa szolgálatra vette igénybe. Az őrség Előszállás-szőlőhegyen 4, Daruhegyen 2, Nagykarácsonyszőlőhegyen 2 főből állott. A külterületeken az éjjeli őrködést a majorok tulajdonosainak kellett megoldaniuk. A község az első években több alkalommal kapott államsegélyt. Elsősorban az oktatási, a kulturális és az egészségügyi viszonyok javítására volt szükség. 1930-ban 2600 pengő államsegélyből a község darumajori részén artézi kutat létesítettek, mivel az ivóvíz szennyezettsége folytán járványveszély fenyegette az ottani lakosságot.

84 A község infrastruktúrájának kiépítésére is megtették az első lépéseket. A község 1931. július 13-án szerződésre lépett a Fejér vármegyei Villamossági rt-vel, mely szerint a vállalkozó 40 év tartamára, azaz 1972. december 31-ig a község határán belül villamos energia vezetésére szolgáló huzalokat, sodronyokat vagy kábeleket helyezhetett el, és ezeket díjtalanul használhatta. A vállalkozó a Magyar Általános Kőszénbánya rt. tatabányai erőművében termelt 42 periódusú, háromfázisú villamos energiát 22 ezer voltos távvezetéken hozta Előszállásra. Az utcákra 4 km hosszúságban építették meg az elosztóhálózatot, egy transzformátorházzal, 20 kilowatt teljesítőképességgel. Közvilágításra 20 darab negyven wattos izzólámpát szereltek fel. A község egy naptári évre kétezer kilowattóra közvilágítási áram elfogyasztására kötelezte magát. A vállalkozó Előszállás községben 1973. január 1-én vesztette volna el mondazon jogokat, melyeket az elektromos energia szolgáltatásával kapcsolatosan a harmincas évek elején szerzett.

85 Az 1934. évi háztartási költségvetés 20 355 pengő hiánnyal készült el. Ennek fedezetére a községi elöljáróság a 46 ezer pengő állami adó után 44%-os községi pótadó kivetését határozta el.

86 A községgé alakulás módot nyújtott a gazdáknak arra, hogy gazdasági intézményeit megszervezze, mégpedig a pusztán élő gazdák érdekeinek szem előtt tartásával. 1929-ben a Legeltetési Társulat kibővült Előszálláson, Daruhegyen, a nagykarácsonyiak pedig legelőbérleti társulatot szerveztek, és ezen a réven igyekeztek az uradalomtól legelőt szerez-