Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A közigazgatási teendők Herczegfalván annyira felszaporodtak, hogy az elószállási marhalevél-kezelést le kellett választani,

80 ami már alapját képezte egy közigazgatási kirendeltségnek. Előszálláson egyetlen gazdasági szervezet, a helyi Gazdakör volt, amely olyan súllyal bírt a 20-as években, hogy a községgé alakítás kérdésében figyelemreméltóan nyilatkozhatott. Végül is az elószállási gazdakör kérelmét 1927. október 3-án tárgyalta a megyei közgyűlés. Eszerint a Herczegfalva községhez tartozó Előszálláspusztát, Róbertvölgyet, Nagykarácsonyt, Kiskarácsonyt és Ménesmajort, valamint e helységek fiókgazdaságait és a szőlőhegyeket (Előszállás, Daruhegy, Nagykarácsony szőlőhegy) Előszállás névvel egyesítik és a helységekből nagyközséget szerveznek.

81 A belügyminiszter a községgé alakulás tervezetét elfogadta,

82 és ezt a tényt az alispán a megyei törvényhatósági bizottság 1928. február 7-i megyegyűlésen ismertette. A község belterületét a községháza és közvetlen környéke, azután a szőlőhegyek: azaz öreghegy, Bárányhegy, majd Bibichegy, Daruszőlőhegy, Nagykarácsony szőlőhegy egyes részei alkották, míg a külterületbe Előszálláspuszta, Kelemenhalom, Róbertvölgy, Kisgyörgyszállás, Nagygyörgyszállás, Kiskarácsony, Nagykarácsony, Ménesmajor és Gulyamajor esett. Igazgatási területe 15 070 kat. hold lett, a lakosság száma pedig 3681 fő volt. A község 1928. április 13-án szervezési szabályrendeletet kapott. Megalkották a község önkormányzati testületét, melyet képviselőtestületnek neveztek. Elvként mondták ki, hogy a községi vezetőtestület az elöljáróságon kívül 24 képviselőtestületi tagból áll. A testület felét virilistákból állították össze, másik felét pedig választotta a község. Az elöljáróság a következő tisztségekből tevődött össze: bíró, jegyző, törvénybíró, pénztáros, közgyám és 6 fő tanácsbeli esküdt. Ez utóbbiak közé Nagykarácsonyból és Daruhegyből egy-egy tagot választottak. A községet a sárbogárdi járásba osztották be. A község nevét Előszállás elnevezéssel kérték megállapítani. Ezt a megyei közgyűlés 1928. április 15-én jóvá is hagyta, és az 1898. évi 4. tc. értelmében végleges döntésre a Belügyminisztériumba megküldték. 1928. május 19-én az elószállási képviselőtestület azt határozta, hogy Herczegfalva község vagyonából semmit nem kér, hanem az önálló élet vagyoni alapjait maga kívánja megteremteni, illetve az uradalomtól kér támogatást. Herczegfalva elöljárósága viszont kötelezte magát arra, hogy az elószállási községháza vételéhez öt éven át az adóalap arányában fog hozzájárulni. Ugyanis az elószállási elöljáróság megvásárolta Előszálláson a zirci apátsági uradalom által épített községházát, jegyzői és segéd jegyzői lakást, az udvart és a kertet. Mindezt 39 656 pengőért kapta meg, és a vételárat öt esztendő alatt egyenlő részletben kellett kifizetniük.

83 A képviselőtestületet a szervezési szabályrendelet 24 főben állapította meg. Ebből 12 virilis jogon, 12 pedig községi választás során került be az önkormányzati testületbe. A 24 főn kívül még tagja lett a képviselőtestületnek a községi bíró, a törvénybíró, a jegyző, azután 6 fő tanácsbeli, a közgyám, a pénztárnok és a körorvos. A képviselőtestület üléseit évente négy alkalommal: február, április, szeptember, december hónapokban tartotta. Az üléseken a községi élet aktuális kérdéseit vetették fel, és hoztak róluk határozatot,