Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

élt. A pusztáknak ez az elhelyezkedése az uradalmi szempontoknak megfelelt. A puszták közül kiemelkedett az uradalmi központ, a kastéllyal, a templommal és az uradalmi épületekkel. 1851. évi leírás szerint az elószállási kastély igen szép, melyhez angol kert csatlakozik, több halastóval, gyümölcsössel, veteményes és virágos kertekkel, méhessel, vízeséssel.

58 Három évtized múltán Előszállás pusztán a következő épületek voltak: templom, kastély, az iskola a tanítói lakással, 3 tisztilak, díszkerti üvegház, 11 cselédház, kocsma, magtár, présház, félszer és istálló, 2 pajta, ellenőrlakás, szárazmalom és 3 bikaistálló. Gulyamajorban 2 cselédház, 2 gulyaistálló, ököristálló, Kelemenhalomban magtár és ököristálló, magtár és gulyaistálló, félszer és istálló, birkaistálló, takarmányos pajta, 3 cselédház, az iskola a tanító és majorgazda lakásával együtt. 1869-ből adatunk van arról, hogy a felnőtt lakosság 63%-a nem tud írni, olvasni. Ez ebben az időben igen magasnak tűnik, de okát megtaláljuk. Az elószállási pusztákra a társadalom legszegényebb rétegei telepedtek le, akik számára a művelődés elérhetetlen volt. Az elószállási iskola 1868-ban kifogástalan állapotban volt. Fenntartója ekkor is az uradalom. A korabeli feljegyzés szerint az épület egy tanteremből egy tanítólakásból állt. A tanítás télen rendszeres volt, de tavasztól — őszig az iskolát csak kevesen látogatták. 1868 őszén 46 fiú és 47 leány volt iskolaköteles. A tanítót Egerből nevezték ki Előszállásra. Lesczik Gyula 1865-től tanított Előszálláson, de egyúttal harangozó és kántor is volt. 1842-től a pusztákon megnövekedett a zsellér lakosság száma. A tanító jövedelme ezután valamit nőtt, mert most már az uradalom mellett a lakosság is fizette. A megyei iskolatanács 1874. február 3-án az elószállási pusztákon élő tanköteles gyermekek iskoláztatási kérdéseiről határozott. Megállapították ugyanis, hogy a gyermekek nagyobb része nem látogatja az iskolákat. Ennek oka persze nemcsak a gyermekek és a szülők alacsony szociális helyzete volt, ami kétségtelen hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő ruházat híján nem tudtak a gyermekek iskolába járni, hanem az oktatás rendszertelen volta is. A tanköteles gyermekek összeírása ugyanis megtörtént, de a tanító, aki egyben a jegyzői teendőket is végezte, maga is elhanyagolta az iskolalátogatás ellenőrzését. A megyei szervek szorgalmazták, hogy Előszálláson e két státust betöltő tisztséget széjjel kell választani.

59 Az 1880-as években Előszálláson tanított Velinszky Ferenc, aki Velinszky László apja volt. Velinszky László, Előszálláson 1888. augusztus 28-án született. A család hamarosan Székesfehérvárra került, ahol Velinszky Ferenc az egyik elemi népiskola tanítója lett. A század végén 803 gazdasági cseléd művelte az uradalom 31 262 kat. holdat kitevő földjeit. E terület művelési ágai a következők: szántóföld 21 462, kert 117, rét 2109, szőlő 34, legelő 5324, erdő 1254, nádas 184 és földadó alá nem eső terület 778 kat. hold volt. Ebből az elószállási kerületre esett 3380 hold szántóföld, 52 hold kert, 630 hold rét, 8 hold szőlő, 927 hold legelő, 75 hold erdő, 46 hold nádas, míg a többi adómentes terület volt. Az uradalomban 11 gőzgép, 12 járgány, 10 cséplőszekrény, 61 vetőgép, 45 rosta, 842 eke, 12 trier, 16 szecskavágó, 221 borona, 183 henger, 292 igás szekér volt.

60 Ebből Előszálláson használtak 1 gőzcséplőt, 5 járgányt, 9 vetőgépet, 67 ekét, 2 jelölő ekét, 2 kapáló ekét, 3 db kettős