Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

tartott, ahol a gazdasági követelményeknek megfelelően létesítették az objektumokat. A rend gazdasági szakértője szerint az elószállási föld gazdag és kövér, nincs akadálya a termelésnek. Különösen Buda viszonylagos közelségéből adódó kereskedelmi lehetőségeket ismeri fel. Egy feljegyzésében írta, hogy „Buda közel van, minden terményt pénzzé lehet ott tenni". A jószágkormányzó hajlott arra, hogy a hatalmas uradalom területén jobbágy falvakat létesítsenek. Az egyébként német származású jószágkormányzó felismerte a magyar paraszt szorgalmát, a gazdálkodáshoz való hozzáértését. Ezért írta, „ha falut kell valaha telepíteni, arra legalkalmasabbak a színmagyarok".

22 1773-ban az elószállási majorban 366 fő élt. Ezek között csupán 10 protestáns volt, a többi a római katolikus vallást követte, akiket a földvári ferences missió pásztorait. A ciszterci rend 1751-ben építette meg Előszálláson a kápolnát, a templomot pedig 1779-ben készítették el. A henrichaui apátság az előszállás! uradalom jövedelmezőségét kívánta növelni. Ezért az apát, Haschke Konstantin állandó szerzeteseket helyezett Előszállásra. 1766—1769 között például József és Albert páterek tartózkodtak az uradalom központjában. Az elószállási plébániát is 1766ban szervezték meg, melynek fenntartása a rendet terhelte. A plébániát mindig cisztercita szerzetesek vezették, akik 1951-ig adminisztrátorként működtek itt.

23 Az elószállási elemi népiskoláról első adatunk 1783 évből származik. Eszerint az uradalom tartotta fenn az iskolát, két tanítóját fizette. A tanítóknak az uraság három szobából álló házat bocsátott rendelkezésére, melyből egyet tanteremként használtak. Az iskolás gyermekek száma 30 volt, melyből 28 a fiú és 2 a leány. A tanítást a tanítók a régi német és magyar szokás értelmében végezték.

24 A II. József féle népösszeírás szerint a puszta tényleges népessége 425 volt. Ez jelentős gyarapodást jelez a tíz évvel korábban felvett lakosságszámhoz. A családok száma most 79, amelybe bele kell érteni az uradalomban konvenciósként szolgálókat is. A lakosok társadalmi megoszlásában döntő a zsellérelem. Iparos, kereskedő, jobbágy a pusztán nincs. Nemesi renden 5 személyt tartottak nyilván, ezenkívül még 6 uradalmi tiszt és 2 pap élt Előszálláson. Összehasonlításul megemlítjük, hogy a szomszédos Karácsony szálláson ekkor 163 lélek élt.

25 A tőkés gazdaság kiépítése és fejlődése 1800—1850 között Az uradalmi gazdálkodás a 19. sz. első éveiben lendületet vett. A fejlesztést több tényező ösztönözte. Az apátság 1800-ban tanítórend lett, s többek között megkapta a székesfehérvári gimnáziumot és rendházat. A rendházak és az iskolák fenntartása egyszerre megnövelte az apátsági kiadásokat. Közrejátszott a gazdasági fejlesztésben a háborús konjunktúra is, amely a napóleoni időkben jó árat biztosított a gabonának, az élőállatnak. A zirci apátság úgy rendelkezett, hogy az elószállási uradalom a gazdálkodás területén az eddigieknél nagyobb önállóságot kapott. Ennek értelmében új gazdasági szervezetet hoztak létre. Dréta Antal apát 1805-