Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

zálogosítja 100 Ft-ért Dyod-i Benedek fiának Lajosnak. Az utóbbi a fenti birtokokat 1517. márc. 25-én visszaadja előző tulajdonosának, mert a zálogösszeget nem tudja kifizetni.

70 Még 1516-ból van egy másik oklevelünk, amelyben II. Lajos király utasítja a budai káptalant, hogy Sárkány Ambrust iktassa be a Pest megyei Dyod és más Pilis megyei (Felkeszi, Jenő stb.) birtokokba.

71 A Sárkány család Zala megyéből Buda közelébe kívánt letelepedni, ezért Sárkány Ambrus megállapodott Dyod-i Gergellyel, hogy az átengedi neki és Sárkány Jánosnak és Ferencnek a Pest megyei Diódon, valamint a Pilis megyei Felkeszin és Jenőn levő birtokrészeit, ő viszont csereképpen átadja neki a család Zala megyei birtokait/

2 A csereszerződést II. Lajos előtt 1517. ápr. 28-án kötötték meg. Két évre rá, 1519-ben viszont a Sárkány család tagja osztozkodott: Ferencé lett Tétény, Tárnok, Dyod, Berki Pest megyei, továbbá Eben, Jenő, Keszi Pilis megyei birtokok.

73 Majd hat év múlva a király megerősítette a Sárkányok újabb egyezségét: e szerint Érd, Berky, Dyod, Eben, Jenő, Tárnok, Tétény, Keszi, valamint Fejér megyében Vál és Barátka Sárkány Ambrus, János és Ferenc közös tulajdona.

74 Valóban a Sárkányok megérik a török korszakot, de Buda elfoglalásáig újabb adat nem merült fel Diód történetében. * * * Diód falu életében a török uralom kezdete hozta a legnagyobb változást. Nem tudjuk pontosan, hogy Diód mikor pusztult el. Amit adataink alapján biztonsággal állíthatunk, több más Buda környéki községgel együtt pusztították el a törökök valószínűleg 1526 és 1546 között. Nézetem szerint Pilis megye lakosságának nagyobb része már 1526-ban a pilismaróti szekértáborban pusztult el, de legkésőbb 1541 táján, Buda elestekor. Mindenesetre az első 1546-os török adóösszeírás Diódot lakatlannak mondja.

75 Bár még az előző évben, 1545-ben János Zsigmond Érd, Berky, Dyod, Eben, Jenő, Tárnok és Tétény községekben levő királyi jogokat Ákosházi Sárkány Ambrusnak adja.

76 A török uralom elején a régi földesurak még beszedték a jobbágyok szolgáltatásait, a török alatti községeket adományul kérték és nem mondtak le régi jogaikról. Ezért nem csodálható, hogy 1560-ban Sárkány János leánya, Zsófia az esztergomi káptalan előtt tiltakozik, mert Kowach Lőrinc a naszádosok kapitánya Érd, Tétény és Berki birtokokat elfoglalta.

77 Ezek ugyanis lakottak voltak, nyilván a lakatlan Dyoddal nem sokat törődött. Nem sokkal későbbi, 1565. évi Pest megyei adólajstrom

78 már nem tartalmazza az Érd környéki falvakat, viszont az 1588. évi Pilis megyei összeírás már felsorolja ezeket. Megjegyzendő, hogy a Pilis megyei összeírásban az összeíró mindössze 64 portát talált, pedig Pilis megyéhez számította még a Dunától egészen Tokod, Bajna, Alsó Csút, Veréb, Martonvásár és Százhalom vonaláig fekvő falvakat.

79 A dicator Sóskúton négy, Berkiben három portát írt össze. Érd szerinte már lakatlan volt. Ettől az összeírástól kezdve számítják az Érd környéki falvakat Pilis megyéhez. Nézzük most, hogy a török hogyan rendezkedett be ezen a területen. Pest, Pilis megye túlnyomó része, Nógrád megye fele, a Solti szék és Fejér megye harmada alkotta a Budai szandzsákot. Pilis megye túlnyomó része Acsa, Veréb és Martonvásár vonaláig, továbbá Fejér megye Duna menti része a szandzsákon belül a budai náhijéhez tartozott.

80 Az első három