Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

Az NB ebben az évben a politikai ünnepségek (márc. 15., május 1.) megrendezésén kívül fontosnak tartja a kultúrház megépítését, támogatást ad az óvoda felépítéséhez, tanfelszereléshez segélyt ad, a mezőgazdasági munkaversenyt, valamint az EPOSZ megindítását szorgalmazza. 1948. augusztus 27-én az állami általános iskola I—VIII. osztályába 229 tanuló volt beíratva, és ott 4 tanerő működött.

121 A tanulólétszám mindössze 14 fővel haladja meg az 1947. évit, ami arra mutat, hogy az iskola még nem megfelelő mértékben látogatott, de már egy oktatóra 57 tanuló jut, ami a tanítás feltételeinek javulását mutatja. Szeptember 6-án az NB úgy határoz, hogy az MDP 16, a FÉKOSZ 8, az NPP 8, az FKGP 8 tagot küld a képviselőtestületbe.

122 A jobboldal ebben az évben (1948!) újabb támadásba lendült. A szeptember 18-án megtartott községtanácsi választáson csak az MDP és FÉKOSZ képviselői voltak jelen, az NPP ás FKGP tagjai távol maradtak, így Szabó Józsefet bíróvá, B. Szabó Károlyt helyettes bíróvá, Varga Sándort közgyámmá, Tulok Ferencet, Körösi Sándort, Horváth Károlyt, Fekete Józsefet, Hegedűs Sándort és Toldi Andrást elöljárókká választották.

123 1948-ban újabb kísérlet történt a külterületek rendezésére. Március 7-én belterületekhez csatolják Belmajort és Kocsisházát, melyek már belekerültek a község belterületébe. Etelkapusztát — mert ezt 30 házhellyel a Megyei Földhivatal kijelölte tanyaközpontnak; Dég—Újtelep I—II, valamint Felsőbogárd puszta, mert már évek előtt tanyaközpontok voltak; Fekete puszta szintén belterületnek minősült, mert itt telepes község létesült. Pálmajoron az állami gazdaság 708 kh-on mintabirtokot létesített. A határozatban nem említett puszták: Antal major, ösztelek puszta, Pinkóc major, Fáni major, Ágoston puszta, Ecsi puszta. A BM a határozathoz nem járult hozzá, ezért augusztus 25-én a képviselőtestület csak Belmajort, Kocsisházát és Újtelepet nyilvánítottották belterületté, Pálmajor belterületté nyilvánítását kérik. Új iskolaépítés folyik ekkor, és 1950-re az 5 tanerős iskolát 8 tanerőssé kívánták fejleszteni, ugyanakkor az iskola úttörőcsapata már fúvószenekart kívánt szervezni. A megalakult úttörőcsapat 1949-ben a képviselőtestülettől, valamint az MNOSZ-tól 600—600 Ft-ot kapott. A dégi népkönyvtár fejlesztésére 300 Ft, a Fekete pusztaira 100 Ft segélyt állapít meg, támogatják a napköziotthonos óvodát is. Ehhez igás és kézi napszámot ígér. A Dégi Gazdaságképző Iskolát támogatja a képviselőtestület. A szegény betegek kórházba szállítására 3000 Ft-ot irányoztak elő, á Feketepusztai háziipari tanfolyam 300 Ft-ot, a Feketepusztai EPOSZ 500 Ft-ot kap. Június 30-án B. Szabó Károly javaslatára az 5 éves terv propagálására és sikeres végrehajtására 1600 Ft-ot biztosítanak, ezt munkaversenyre, és helyi kiállítás szervezésére — gazdasági, tisztasági és állatversenyre használják fel. A jégvermet parkosítás miatt áthelyezik a főtérről, 9 hidat is meg kell javítani (ehhez 2200 Ft hitelt adnak).