Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

A kutak részére 15 cementgyűrűt szereztek be. A tűzoltó felszerelés kijavítása is napirenden volt.

124 A község egykori területének egy részén 1952-ben Mátyásdomb néven új telepes község létesült. Hozzákerült Ágostonpuszta, Fáni major, Pálmajor, Pinkóc puszta.

125 A többi külterület közül Antalmajor Kalózhoz, Ecsipuszta Kislánghoz került, és ezek 1970-ben még lakottak. Ily módon a község területe teljesen ésszerűen felére (16 180 kh-ról 8142 kh-ra) csökkent. 1962-ben Etelka puszta 100, Felsőbogárd 180 lakossal képviseli a külterületeket (addigra Ösztelket lebontják). 1970-re már Etelka puszta is megszűnik (a lebontott puszták bontási építőanyagából a

; faluban építenek új házakat) és egyetlen kültelek Felsőbogárd (72-en laknak) maradt volna, de érdekes módon ekkor Újtelepet újra külteleknek számítják.

126 A két kültelken igen kevesen laknak és az egykor oly óriási pusztákkal rendelkező község gyakorlatilag egyetlen településsé válik.

127 A lakosság számának változása: 1949 3234 1960 3144 1970 3058 A lakosság száma 82 fővel csökken, de a vándorlási különbözet 1960 és 1970 közt 422. A természetes szaporodás alacsony, 10 év alatt 336 fő, azaz 10,7 százalék, de a község lakosszámának apadását nem ez okozza, hanem a lakosság 13 százalékának elvándorlása. Az elvándorlás okát megértjük, ha a gazdasági életet szemügyre veszszük. 1960-ban is 71,7 százalék, 1970-ben is 66,4 százalék él mezőgazdaságból. A mezőgazdasági népesség 77 százaléka a tsz-ből, 14 százaléka az állami gazdaságokból él. A mezőgazdaság fejlődését nehéz összehasonlítani az 1962 előttivel, hisz a területnek csak feléről van szó. 1962-ben szántóföld 75,3 százalék, kert 3,2 százalék, szőlő 2,0 százalék, rét 0,9 százalék, legelő 5,1 százalék erdő 7,0 százalék, nem termő 6,9 százalék.

128 Az adatok a belterjesedést, a szőlő nagymérvű terjedését mutatják (1935-ben az egész községben 54 kh, 1962-ben a megmaradt kisebb községben 187 kh) és a kertek területe is alig kevesebb, mint a „nagy" községben volt. A termelt növények közt továbbra is a búza, a kukorica Vezet. 1962-ben 849 ha, illetve 934 ha, továbbá tavaszi árpa 293 ha, viszont zöldséget 152 ha-on termelnek (1936-ban az egész „nagy" közsében 48 ha!).

129 Az állattenyésztés adatai 1968: szarvasmarha 980, sertés 4370 (mind a kettő körülbelül fele az 1942-es adatoknak). A lovak száma természetesen csökken: 185. Erősen fejlődött a juhtenyésztés 933 (több, mint '42ben!), és főleg a baromfiak nagy száma feltűnő, 38 702 (több mint kétszerese a '42-es számnak). Az iparból élő lakosság aránya nem emelkedik a felszabadulás után. 1960-ban 18,4 százalék, 1970-re viszont csökken, 16,1 százalék. Az ipari és mezőgazdasági lakosság aránya világosan mutatja, miért fogy a lakosság. A nagyüzemekbe nehéz bejárni, ezért az iparból élő lakosság elvándorol, és csak a csekély számú kisiparos marad helyben, mint a múltban.