Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

dig is vezette a postát, nevezzék ki postamesterré, mert működésével a község meg van elégedve.

117 Az 1947-es esztendőben tovább folytatódik a község újjászervezése. A képviselőtestület több ízben rendezi a községi alkalmazottak és szegődményesek bérét, juttatásait, a Pannónia Áramszolgáltató Vállalatot felszólítja, hogy gondoskodjon a villanyvezeték helyreállításáról. Az országos vásárok számát 3-ról 6-ra kívánja emelni, a gyógyszertárat önállósítani. Fontos lépés volt, hogy az állatorvosi állás megszervezésével járó terheket a község átvállalja. Az italmérések számát 9-re kívánja emelni. 1947-ben Fekete pusztán megkezdődik az új telepes község létesítése, '48ban az építkezések folytatódnak.

118 1947-ben a római katolikus elemi iskola 7 osztályába 215 tanuló járt, és 3 tanerő működött.

119 Ez még elég gyarló ellátás, mert ezek szerint minden tanítóra 71 tanuló oktatása hárult, de ha nem is a teljes általános iskola, 7 osztály már tényleg működött. 1948. februárjában elrendeli a képviselőtestület, hogy a jegyző hetente egyszer tartozik a külterületen (Fekete pusztán) szolgálatot teljesíteni. Májusban kérik, hogy a postaigazgatóság állítson fel itt egy postaügynökséget, mivel a pusztán 535-en laknak, környékéhez pedig 1200 főnyi lakosság tartozik. Szeptember 18-án pedig Fekete pusztán külön kirendeltség felállításához is hozzájárulnak. Kéri továbbá, hogy Ágoston puszta az enyingi, Ecsi puszta és Pálmajor a kislángi, Üjkút a mezőszentgyörgyi postahivatalhoz tartozzék. Ezeket a változtatásokat az uradalom megszüntetésével magyarázzák. Az eddigi intézkedésekkel együtt logikusnak kell tartani, hogy a község igyekszik megszabadulni a messze fekvő külterületektől. A fordulat éve új eredményeket hoz a község életében. Február 10én Vági Vilmos magán állatorvos működését megkezdi, és a húsvizsgálat az ő feladatkörébe tartozik. A vásártérre kivezető útra 30 000 Ft-ot utal ki a községi képviselőtestület, a húsvizsgálati díjak egy részét közvágóhíd építésére fordítja, 2000 Ft-ot garázsépítésre, 2000 Ft-ot vízleeresztő aknák építésére, a község tulajdonába került épületek kijavítására 2000 Ft-ot, a kutak kitisztására 6000 Ft-ot, a villanyhálózat költségeire (azzal az indoklással, hogy a szegényebb lakosság régen a villamosításból egészen kimaradt) 5000 Ft-ot, apaállat tartásának költségeire 8600 Ft-ot, korszerű piaci (betonlábazatú) asztalok építésére 2000 Ft-ot, a szeszfőzde építésére 3000 Ft-ot, a hídmérleg helyreállítására 2500 Ft-ot. A Festetich birtok épületeinek lebontásából származó építőanyagról úgy döntenek, hogy belőle a községházát és kultúrházat egy fedél alatt megépítik. A bontási anyagok egy részét a DTE vezetőségének engedi át a sportpálya kiépítésére. Az 1948. március 15-i ünnepélyen a politikai pártok együttesen méltatják a nap jelentőségét, és a községi napközi otthont. „48-as napközi otthon"-nak nevezik el. A június 11-i képviselőtestületi ülésen 28 szavazattal az iskolák államosítása mellett foglaltak állást, csak egy szavazott ellene, egy tartózkodott.

120