Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég
A lakosság legnagyobb része mezőgazdaságból élt. 1910-ben a lakosság 80,2%-a, 1930-ban 80,6%-a élt mezőgazdaságból. (Tehát az arány alig változott.) Ezeknek 1910-ben csak 10,9 V 0-a, 1941-ben 24%-a élt földbirtokból. Ez az emelkedés első pillanatban nagynak látszik, de ha meggondoljuk, hogy a 10 kh-on aluli birtokosok száma emelkedett 61-ről 211re, akkor valószínűnek látszik, hogy az ellenforradalom idején földhöz juttatott 463 személyről van elsősorban szó. Persze jellemző, hogy a juttatott föld összesen 704 kh volt (tehát 1 juttatottnak 2 kh föld sem jutott). Egyébként a föld igazságtalan megoszlására jellemző, hogy a hitbizomány 1935-ben a földterület 71%-át foglalta el, 0—5 holdas birtokhoz a föld 1%-a, 1—5 holdas birtokhoz 5%-a, 5--50 kh-as birtokhoz a földterület 15%-a, 50—100 holdas birtokhoz 3%-»i, 100—500 holdashoz 2%-a tartozott. 51 Tehát a nagybirtokon kívül volt még egj kis számú módosabb gazdaréteg is. 1895-ben még Bélák István középbirtokának egy része, valamint néhány 100—200 kh-as birtok fekszik a községben. 1910-ben csak egy 118 kh-as birtok (Bodri János), 1935 ben csak a hitbizomány szerepel a gazdacímtárban, néánhy közületen kívül, mint 100 kh-on felüli birtok. (1925ig Festetich Pálnak is van 1555 kh-as birtoka a községben, később erről nincs szó.) A hitbizományból mindössze egy 2000—3000 kh-as részt kezelt személyesen a gróf, a többi részek bérletben (szintén rendszerint 2—3000 kh-as részekben). Ezek központja, mim az országos gyakorlat volt, 1—1 puszta: 1895-ben Lámm Ármin, Lővy 1 Adolf, Popper Ernő és társai, valamint Schrikker Imre és Sándor, 1925-ben Csíkvári Ernő és fiai, valamint Lankai Ármin és fiai, 1935-ben Lonkai Géza, Lonkai Zsigmond, Szávezd Miklós és Szegő Miklós a bérlők. A bérlők közül 1908-ban Bibi Géza Felsőbogárdon, Csíkvári Ernő Ágoston pusztán, Lonkai Ármin Feketepusztán, Popper Henrik Pálmajorban, Schrikkel Sándor Öszteleken, Lövi Károly Antalmajorban, Lonkai Zsigmond Etelka majorban volt bérlő. 5 ' 1 Tehát a bérlők időnként változtak, de a bérlet nagysága 2—3000 kh volt mindig. A hitbizományi olyan rosszul kezelték, hogy 1928-ben 6862,63 P adóhátraléka volt. 55 A hitbizományból 12 000 kh-at felszabadítottak. 50 A föld területének %-os megoszlása (művelési áganként): 57 szántó- kert rét legelő erdő nádas egyéb föld 18 57 65,1% - 6,1% 23,8% 1,3% 0,0% 3,3% 1895 76,6% 0,7% 6,6% 11,1% 1,3% 0,1% 3,4% 19 35 84,6% 1,7% 0,6% 4,8% 2,3% 0,3% 5,4% A belterjesedés felé mutat a szántónak a rét és legelő rovására történő terjedése, ez valószínűleg összefügg a nagyarányú lecsapolásokkal. A termelt növények közül legfontosabbra búza (1882-ben 3314 kh, 1936-ban 3203 kh); tavaszi; árpa (1882-ben 1066 kh, 1936-ban 493 kh); kukorica (1882-ben 886 kh, 1936-ban 4005 kh); kevésbé jelentős a rozs (644 kh, illetve 323 kh); lucerna (422 kh, illetve 532 kh). 58 Bár uralkodó szerepét megtartja a búza, mégis feltűnő, hogy a kukorica és lucerna (tehát takarmánynövények) vetésterülete mennyire megnőtt. A termésátlag 1920-ban búzából 12 q, rozsból 10 q 59 , 1936-ban
