Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

a hégyfülkés díszterem a magyar klasszicizmus egyik legszebb térképzése. Pollack Mihály építette 1815—18 közt, szignált tervrajzai megmaradtak. A felszabadulás után általános iskola.

39 A kastély parkja is fontos. Benne megtalálhatók az egykori ligeterdők nyomai, valamint szürkegémtelepek

40 (ami ma nagyon ritka). Az 1848-as forradalom idejében sem játszik jelentős szerepet a község, a megyei választmányba külön tagot nem küldött be, Veszprém megyében általában a helységek bírái kerültek ide, ez történhetett Dégen is.

41 Májusban 30-an jelentkeztek nemzetőrnek, 1 őrmester és két tizedes vezetésével, köztük 27 féltelkes, egy negyedtelkes paraszt, 1 lakatos és 1 kereskedő. Jellemző módon a zsellérek innen is kimaradtak.

42 Ez a létszám a kapitányságon belül a kisebbek közé tartozott, de az egész vidék lelkesedéséről dicsérőleg emlékezik meg a közgyűlés. A csendes falu még 1848. október 3-án szerepet kap, ekkor Dégen G000 tolnai nemzetőr vonul keresztül.

43 Ettől fogva keveset hallunk a faluról, februárban arról emlékezik meg a közgyűlés, hogy a községben beszedett pénzt a jelenlegi bírónak átadták. 1849. augusztus 19-én pedig arról panaszkodnak, hogy a pusztákon levő cselédek és uradalmi tisztek az újoncozásban „össze nem írattak ",

44 II. A polgári korban a számos pusztával rendelkező községek közé kerül Dég. A község rendkívüli megnagyobbodása csak a Festetich hitbizomány birtokaival függhet ösze, hisz Ecsi és Fekete puszták már kezdettől a hitbizományhoz tartoztak. Valószínű, hogy a három település közt levő terület később népesülhetett be. A község és hitbizomány arányát csak 1935-ben tudjuk biztosan, amikor a község területe 13 685 kh, és ebből 11 657 kh Festetich hitbizományhoz tartozó volt.

45 (Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a 23 808 kh-as hitbizománynak kb. a fele a falu határához tartozott.)

40 A lakók száma az alábbi módon változott. (Első sor a mai területre, a második a népszámlálás évében érvényes területre vonatkozik.)

47 1870 1451 2014 1890 2237 3104 1900 2528 3550 1910 2455 3766 1920 2588 3833 1930 2959 4155 1941 2927 4044 A számokat nézve úgy látjuk, hogy a századfordulóig (a gabonatermelés fellendülése!) szaporodik a lakosság gyorsan, azután 1920-ig alig, 1930 után viszont már fogy (tekintve, hogy természetes szaporodás is volt, így bizonyos mértékű elvándorlással számolhatunk). Kivándorlás is előfordult, melyről egy kimutatás maradt ránk, 1907-ben 20 férfi vándorolt ki, ebből 7 hazatért, és 1907-ig összesen 20-an maradtak kint.

48 A lakosság 1920 és 1930 közti nagymértékű szaporodását csak azzal magyarázhatjuk, hogy a gazdasági válság idején viszonylag jobban lehetett falun élni.