Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
a község rendszeresen segítette az egyházakat, az iskolákat, szükség esetén a megyei kórházat és sportklubot, az árvízkárosultakat is, holott az első igazán nagy beruházásokat tartalmazó 1949. évi költségvetésben a 195 153 Ft-ra tervezett kiadásból csak 21 919 Ft-ot tudott saját erőből (pótadóból) fedezni, 173 334 Ft állami segélyt kértek. 170 Így tervezték az 1950. évi költségvetést is. 171 Pedig voltak nagyon egészséges tervei is, így 1949-ben a három nyári hónapra, a nagy mezőgazdasági munkák idejére nyári napközi otthon létesítése 26 088 Ft költségvetéssel. 172 Hogy közben a politikai élet is zajlott, azt mutatja, hogy Márkus Lajos községi bíró már 1946 decemberében lemondott, nyilván politikai támadások miatt. Ezt akkor nem fogadták el, de 1949. június 17-én már elfogadták, igaz, jegyzőkönyvi dicsérettel, és helyébe Burián Imrét választották. 173 Ezzel a régi közbirtokos családok vezető szerepének utolsó jele is megszűnt. A tűzoltóegyesület kivételével régi községi egyesületekről sem tudunk. 1946 decemberében is csak kettő működött, a Független Ifjúsági Szövetség, valamint a Hadirokkantak, Hadiövegyek és Hadiárvák egyesülete. 17 '' 1 Mindkettő új alakulat és egyik sem volt hosszú életű. A régi módon már nemcsak gazdálkodni nem lehetett, a község magát sem tudta a régi módon igazgatni, fontos új létesítményeket alkotni, a legfontosabb teendőket, a községből kivezető utak jó megépítését biztosítani. Ezt talán legjobban az jellemzi, hogy a képviselőtestület 1948-ban mereven elutasította a tagosítás gondolatát, mondván, azt a lakosság a legmesszebbmenőén ellenzi. 175 Az új gazdálkodás és igazgatás eredményeit néhány számban lehet rögzíteni. Az iskolának 1967-ben 176, 1968-ban 165, 1972-ben 136, 1976ban 129 tanulója volt. A tanulólétszám csökkenése természetes következménye a lakosság apadásának. De 1967—68-ban a tanítás 5, 1972 után 6 tanteremben folyt, az oktatók száma pedig 10, 1972-ben 11. Tehát a munkamegosztás nagyobb, az oktatás színvonalasabb lett. A községi könyvtár könyvállománya 1967-ben 2867 köt. olvasója 255 1968-ban 2799 „ „ 238 1972-ben 3315 ,, „ 116 1976-ban 3435 „ „ 124 Ezekben az években évenként csak' 4—6 ház épült, de valamennyi legalább kétszobás, fürdőszobás vagy tusolóval ellátott és a villanyhálózatba be van kötve. Az élve születések száma 1968-at kivéve meghaladja kent, 176 Hogy a község lakosságának létszáma mégis csökken, annak oka az elvándorlás. A község lakosságából ugyanis 1970-ben már 186 (az aktív keresők 33%-a) dolgozott az iparban és az építőiparban. Ezek nagyobb része természetesen naponta utazott be Csőszről a munkahelyére, ami megoldható volt, amióta a községnek megfelelő útja és rendszeres autóbuszforgalma van. Az ingázók egy része szívesen lakik kinn, és segít szüleinek, testvéreinek a háztáji gazdaságban is. Más része azonban, mikor lakáshoz jut munkahelyének helységében, ezt igénybe veszi és elvándorol a községből. Az elvándorlás a községen kívüli munkahelyre járóknál természetes, nem is lehet megakadályozni, adminisztratív eszközök alkalmazása semmit sem használ. A helység lakosságának megtartására a helybeli munkalehetőségeket kell bővíteni. Persze ebből a szempontból új
