Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
problémákat vet fel a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek 1960. évi megalakítása. Mert a termelőszövetkezetben kifejtett nagyüzemi gazdálkodás természetszerűen magával hozta a gépesítést, ami a mezőgazdasági munkaerő egy részét feleslegessé tette, ezek természetesen elsősorban az ipar, ezt követően a szállítás és kereskedelem felé tájékozódtak. Csőszön 1970-bn is 273 volt a mezőgazdasági keresők száma, az aktív keresők 49,4%-a, eltartottjaikkal együtt 530-an, ez az aktív keresők és eltartottjaik 52,7%-át, azaz a többséget teszi ki. Közülük 230 kereső termelőszövetkezeti tag, 10 állami gazdasági dolgozó, 18 vízgazdálkodási dolgozó, jeléül annak, hogy a termelőszövetkezet a lapos, mocsaras területeken tógazdaságokat is fenntart. De, bár ezek szerint a lakosság többsége mezőgazdaságból élt is, már 1970-ben 144-en dolgoztak az iparban (köztük 80 szakmunkás és betanított munkás), 42-en az építőiparban (köztük csak 11 a szakmunkás), az összes aktív keresők 26, illetve 7,6%-a, 31-en a szállításban (köztük 25 szakmunkás), 31-en a kereskedelemben (köztük 13 a szakmunkás) és 32-en egyéb munkakörben. A csőszi 553 aktív keresőnek tehát 50,6%-a nem mezőgazdasági munkakörben dolgozott. Minthogy pedig helyben akkor mindössze 2 kereskedés, 2 vendéglő és 7 magánkisiparos volt, ezeknek túlnyomó része a községen kívülre járt dolgozni. Ez rányomta bélyegét a község társadalmi életére is. A község kulturális színvonala hallatlanul nőtt. A 7 éven felüli lakosságból 1970-ben már mindössze 16 volt olyan, aki egyáltalán nem járt iskolába (ebből 12 nő), 81 végzett 1—3 elemi osztályt, 136 végzett: 4—5 elemi osztályt (mindezek természetesen az idősebb, még 1945 előtt iskolába járt nemzedékből valók), 484 végzett 6—7 általános iskolai osztályt, 364 végzett 8 általános iskolai osztályt, 27 végzett 1—4 középiskolai osztályt, 40 szerzett érettségit, 10 pedig főiskolai, illetve egyetemi oklevéllel rendelkezik (ez utóbbiak fele nő, az érettségizettek közül 27 nő). 177 A felsorolt magas képesítésű egyéneknek csak egy kisebb része talál képzettségének megfelelő munkát Csőszön, de a szakmunkásoknak is csak töredéke. A község jövője jórészt azon múlik, meg tudják-e ezeket a kérdéseket oldani. FORRÁSOK: 1 Az alábbiakban a források és az irodalom megjelölését a következőképpen rövidítjük: Al. Csősz = A Fejér megyei Lelvéltár Acta Locorum sorozatában Csősz iratai. Alispáni = A Fejér megyei Levéltár. Fejér megye alispánjának iratai VII. Csősz. Almási = Almási—Farkas: Termelőszövetkezetek gazdasági problémái Fejér megyében. Bp. 1965. Átalakulás = A népi demokratikus átalakulás Fejér megyei eseményei. Dokumentumok. Szerk. Élő Zoltán és Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1976. Borús—Nagy = Borús József—Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása FMTÉ IV. 1970. Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp. 1897.