Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz

ni 2 hold földet. Tényleg azonban 1920 őszén csak privát parcellázás történt, igaz, kedvező fizetési feltételekkel. A község nyugati kijáratánál Zichy István nagylángi birtokából parcelláztak 53 hatszáz négyszögöles házhelyet, egyenként 7200 Korona áron, melynek felét 1920 őszéig, másik felét 50 év alatt részletekben kellett kifizetni. Elsősorban a hadviseltek igényelhettek, aztán a földmunkások. Ugyancsak a Zichy uradalomból parcelláztak csőszi nincstelenek számára 80 kh mezőgazdasági ingatlant is, ugyanilyen fizetési feltételekkel. Viszont a csősziek által holdanként 1 mázsa gabonáért bérelt 400 kh Zichy birtokot a gróf viszsza akarta venni.

117 A kiosztásra kerülő földekből a község is akart vásárolni 4 házhelyet, és 20 kat. hold földet, ez utóbbiból 10 kh-t a jegyző javadalmazására. Ehhez a tervhez a megyei törvényhatósági bizottság hozzájárulását is megszerezte.

118 Ezek az intézkedések természetesen a csőszi nincstelenek földigényeit nem elégítették ki, és noha már középbirtok sem volt a faluban, a földbirtokmegoszlás egyenlőbbé tételét sem szolgálták. Az állatállomány változásának lényeges adatai a következők:

119 Ev szarvasmarha sertés ló juh baromfi méhcsalád 1863 217 120 227 1200 60 1869 247 368 183 609 — 49 1895 261 468 175 330 3163 80 1911 783 108 — — — 1935 364 698 143 — 2752 84 1942 1133 158 302 — — 1962 1809 116 1053 — — 1966 1996 78 749 11655 71 Tehát csak a sertéstartás növekedett folyamatosan. A kezdőszámok arra mutatnak, hogy a feudális korban minimális lehetett a sertéstartás. A lovak száma 1911-ig folyamatosan csökkent, ekkor növekedésnek indult, de 1942-ben sem érte el az 1860-as évek lóállományát. Természetesen a felszabadulás után minimálisra csökkent, mert mire a háborús pusztítások után regenerálódott volna, megkezdődött a mezőgazdaság gépesítése. Az 1860-as évek juhászatára vonatkozó adatok ellentmondók. Nem látszik valószínűnek, hogy a juhok száma 6 év alatt felére csökkent volna. Külső kényszerítő okról pedig nem tudunk. Ettől kezdve 1895-ig a juhászat folyamatosan csökkent. Ez összefügg egyrészt a legelő csökkentésével, másfelől az Osztrák—Magyar Monarchia vámpolitikájával, mely tárt kaput nyitott az ausztráliai gyapjúnak, és amelylyel a magyar nem tudott versenyezni. 1895-ben már csak Lordné uradalmán volt juhászat, de az is hamarosan megszűnt. 1942-ben tűnnek fel ismét a juhok. Az új kollektív mezőgazdaság újból fellendítette a juhászatot, de az most sem problémamentes. Figyelmet érdemel még a múlt században igen szerény mértékű baromfitartás fellendítése a kollektív gazdálkodás bevezetése óta. A kis parcellákon nehezen élő birtokos parasztság és a nagyszámú napszámosság politikai érdeklődéséről nincs sok adatunk. A szűk körben tartott választójog itt aránylag többeknek juttatott szavazati jogot, mert 1948 előtt, mint nemesek, választó jogosultak voltak, és ezt a jogot az 1948-as alkotmány azoktól sem vette el, akik az 1848-as va-