Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
gyoni cenzusnak már nem feleltek meg. A régi jogosultak kihalásával csökkent a választójogosultak száma, de az utolsó középbirtok megszűnésével új birtokosok jutottak választójoghoz. 1919 után a választójog vagyoni cenzusa megszűnt, így a választójogosultak száma ismét növekedett, ami a politikai érdeklődés tágulásával járt. 1892-ben a községben 87 férfinek volt választójoga, az összlakosság 8,7%-ának 120 1899-ben „ 66 „ „ „ „ 6,2%-ának 131 1905-ben „ 106 „ „ „ „ 10%-ának 12 * 1926- ban „ 370 „ „ „ „ 31°/ 0-ának 1927- ben „ 404 „ „ „ „ 34%-ának 123 Persze az akkori választásoknál ilyen számú választó sem volt elhanyagolható. A főispán, aki a mindenkori kormánypárt érdekeit képviselte, figyelemmel kísérte, hogy 1899-ben valamennyi csőszi választó függetlenségi párti volt, 1905-ben a kormánypártnak legalább egy megbízható híve volt Puskás József személyében. Ekkor megpróbálkoztak a községben kormánypropagandával, 6, név szerint megnevezett földmunkásnak ingyen megküldték a kormány „Néplap"-ját. 121 A csősziek azonban határozott hívei maradtak a függetlenségi pártnak, nemcsak a kormánnyel, a szociáldemokratákkal szemben is. 1906 áprilisában botrányba fulladt a „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége" helyi csoportjának alakuló ülése. A kiküldött szónoktól még a beszéde szövegét is elvették és összetépték. 125 A Horthy-korban megnövekedett politikai érdeklődés jele a leventemozgalommal szembeni bizalmatlanság. A csendőrség is kénytelen volt megállapítani, hogy a község lakossága „nem egészen barátságos" a leventeegyesülettel szemben. Ezt a csendőrök azzal a meglehetősen primitív indokkal magyarázták, hogy a földmíves szülőknek vasárnap is szüksége van gyermekeikre, például az állatok etetésénél. 126 Könnyen elképzelhető, hogy a valóságban mi volt emögött. 1926-ban aránylag sok, 265 hírlap járt Csőszre (ekkor a kisgazdák anyagi helyzete aránylag jó volt), de ebből 125 Pesti Hírlap, 50 Budapesti Hírlap volt, melyek elvileg informatívak voltak némi liberális színezettel, 25 Magyarság, mely akkor még kisgazdapárti jellegű volt, és további földreform szükségét hirdette, csupán 15 Fejér Megyei Napló. 127 + Az 1850-ben formálisan is községgé alakult falu elöljáróságát a Bach-korban a megyei hatóság nevezte ki. 1860-ban az alkotmányosság részleges helyreállításával új községi elöljáróságot alakítottak az 1848 előtti módszer szerint. Tagok a nemesi közbirtokosság tekintélyesebbjei, jegyző a református tanító. 128 Az 1871. évi községi törvény alapján a falu nagyközséggé alakult saját jegyzővel. Képviselőtestülete utóbb, mikor már a lakosság 1000 fölé emelkedett, 20 tagból és két póttagból alakult, ebből 10 választott, 10 pedig virilista, azaz legtöbb adót fizető. A képviselőtestület teljes névsorát 1906-ból ismerjük. Tagok:
