Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
IV. László király adományozta el, és akkor a királyi tárnokok földjének mondja. Erősen kétséges, hogy a birtok a konvent kezéből visszaszállt volna a királyra éspedig úgy, hogy a királyi tárnokok kezére került. A székesfehérvári keresztes konvent a későbbiekben sem szerepel Csősz birtokosai között, sőt, ő iktatja birtokba Benedek kanonokot és testvéreit mint adományosokat. Az 1276. évi királyi adomány „terra ducalis"- nevezi, azaz hercegi földnek, mely a Csősz falubeli királyi tárnokok és azok jobbágyainak földje. A birtokbaiktatáson jelen volt Sikusd százados, és Wz (Uz), a tárnokok jobbágyai, Wycha, Mortun, Mortunus, Futás, azaz Iván Johannas Lázár és más Csősz falubeli királyi tárnokok, valamint a szomszédos Soponyáról a királynő századosai. A százados megjelölés talán arra mutat, hogy a „jobagyiones" itt várjobbágyot jelent. Ügy tűnik az oklevélből, hogy az adományozáskor Csősz falu már állt, és a mellette levő nem lakott földet adományozta el a király. Nem egészen érthető, hogy e földterületet miért nevezi az adománylevél hercegi földnek, hisz' ekkor már több évtizede nem volt hercegségre jogosult királyi herceg, az adományozó apja V. István is IV. Béla életének utolsó szakaszán már ifjabb király volt. Annál jelentősebb, hogy a falu lakosai királyi tárnokok és várjobbágyok voltak, tehát királyi szolgáló népek. Közéjük könnyen kerülhetett királyi herold, akinek főfoglalkozása a királyi rendeletek és intézkedések kihirdetése, közhírré tétele volt. Ez talán megmagyarázza a Csősz nevet. Az adományozott földterület egy része már megművelt szántó, más része kaszáló rét, nagyobb része pedig nádas, pocsolyás terület. Az adománylevélben leírt határok is egy nagy szigeten kezdődtek, mely körül Mugsár (talán Nagysár) nevű mocsár volt, ez választotta el a bögödi nemesek birtokától és a Mikófölde birtoktól, majd egy másik tóhoz, vagy inkább mocsárhoz vezetett, melynek neve Elusar (Elősár). Onnan elvezetett a közútig, (publica via) onnan egy Ozov nevű síkságig. Ez utóbbi nyilván azonos a ma is létező Aszó dűlővel. Ott határjel választja el Csősz földet Mikóföldétől, majd eljut a Malomuta nevű útra, ahol határos Supuna (Soponya) népeinek földével, onnan északra tartva eljut Polgár határáig, amellett megy Wespen föld határai mellett, míg visszaér a nagy szigetre. Tehát a 164 királyi öl szélességű terület meglehetősen mocsaras, szomszédai pedig részben ma is élő faluk, (Bőgöd, Soponya, Polgár). Az adományosok Syster (a másik oklevél szerint Synister) ispán fiai, Izsák bán, Benedek fehérvári kanonok, Pál mester stb. Az adományt Benedek kanonok kérte, főleg a király koronázásánál teljesített jó szolgálataiért. A birtokbaiktatás ellentmondás nélkül zajlott le. Az adományosok 16 márka kártérítéssel tartoztak Sykusd, Uz, János és Márton tárnokoknak és jobbágyoknak, de azok 8 márkát elengedtek, 8-at pedig az adományosok kifizettek, amivel Sykusd és társai megelégedtek. 15 1278-ban azonban Ibed fiait, Rajnaldot iktatták Csősz földjének birtokába, ugyancsak a király adománya alapján és ezt az adományt III. András 1291-ben megerősítette. 15/a A helység későbbi középkori történetéről nem tudunk. Nincs adat arról, hogy a fentebbi két, egymásnak ellentmondó adománylevél adományosai közül melyik maradt birtokban, vagy egymás között megosztották-e a birtokot. Csak azt tudjuk, hogy a birtokosok most már a birtokról Csőszi-nek nevezték magukat és tekintélyes emberek lehettek, mert egyikük királyi emberként járt el. 16
