Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

parancsnokság helyzetjelentése szerint Csórón Parhamenko Sáron volt orosz hadifogoly kommunista szónoklatot tartott.

263 1931-ben állítólag ellátatlan nincs, de szükség van 26 férfi- és 24 női ruhára, 26 pár férfi- és 24 pár női cipőre, 30 fiú- és 21 leánycipőre.

264 Némileg a lakosság politikai gondolkodását mutatják a községbe járatott hírlapok. 1926-ban a községben 670 hírlapra fizetnek elő. Ezeknek 37,6%-a megyei, a többi országos. A megyeieknek nagy része a pusztán érdekességeket közlő Székesfehérvári Friss Újság (37%), a liberális Fehér megyei Hírlapot az előfizetők 37%-a járatra és csak 25%-ot képvisel a klerikális jellegű Fejér megyei Napló. Az országos jellegű lapok közül legtöbben az akkor kisgazda irányzatú Magyarságot járatták (36%), a különböző liberális irányzatú lapokat: Pesti Hírlap (27%), Űjság (18%) és csak 18% a konzervatív Budapesti Hírlap előfizetésének aránya.

265 Az újságok előfizetési aránya arra mutat, hogy a klérus befolyása nem volt erős, de mint földművesek által lakott faluban, a munkásmozgalomnak sem volt befolyása (teljesen hiányzik a Népszava). Továbbra sem szüneteltek a község belső torzsalkodásai. így 1930-ban a községi jegyző és a Somsich uradalom intézőjének vitája úgy elmérgesedett, hogy azt a főispán a vezető jegyző Zámolyra való áthelyezésével tudta megoldani. Az 1930-as évek végén a nyilasmozgalom erősödhetett meg, hisz' 1938ban „a nyilas párt tagjai közül a leventéket törölték".

266 Az életszínvonal jellegzetes mutatója a lakóházak száma, építőanyaga és fedele.

267 kő vegyes egyéb sár és vertfal összes 1868 84 98 — 36 208 1900. 46 205 1 20 272 1930. 44 141 99 284 a tető cserép zsindely nád vagy zsup 1900. 14 20 238 1930. 94 15 175 Az építőanyag feltüntetésénél számításba kell venni, hogy az építőanyagot minden népszámlálás alkalmával a számlálóbiztos vagy a lakó meglehetősen önkényesen határozta meg. A házak száma feltétlenül fejlődésről tanúskodik, hasonló módon a tető anyaga is. A kőépületek viszonylag nagy százalékának oka, hogy a köves területen könnyebb volt hozzájutni a kőhöz, mint más építőanyaghoz. A külterületek számát és jellegét nehéz meghatározni. A helységnévtárak és alispáni jelentések teljesen különböző adatokat tartalmaznak. 1856-ban csak „Csóripuszta" szerepel, 7 lakossal, mint külterület.

268 1877ben a Gusztus- és Merítőpuszták tartoznak ide és ez volt a helyzet 1892-ig, de az 1903-as alispáni jelentés már feltünteti Ágnes-majort, Belátó, Baglyas, Gacsó és Iszka szőlőhegyeket is.

270 Tekintve, hogy a század végén a szőlők már kipusztultak, valószínűnek tekinthetjük, hogy már előbb benépesültek, csak nem tüntették fel nevüket 1907-ig a Helységnévtárak, különös tekintettel arra, hogy ezek a szőlőhegyek régi múltra tekinthettek vissza.