Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

1930-ban az Iszkaszőlőhegyen 74-en„ és egyéb külterületen 73-an éltek,

272

ami arra mutat, hogy a lakosságnak aránylag kis része lakik külterületen, és ez a szám is csökken. A II. világháború éveiben a község is sokat szenvedett. 1944 őszén azt tervezték, hogy Csórra, a Somsich és Pappenheim uradalom épületeibe szállítanak ki gépeket a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyárból, és oda 200 munkást irányítanak.

273 Különösen súlyossá vált a helyzet 1944 év végén. 1944. december 24-én az arcvonal Polgárdi—Űrhida—Csór— Sárkeresztes vonalán húzódik, és december 27-re a németek Csórtól dk-re levő tó déli sarkáig hátráltak. Ettől kezdve közel negyed éven keresztül Csór közvetlenül a frontvonal mögött feküdt, de március 12-én, a bécsi hadműveletek első szakaszában Tolbuhin marsall parancsot ad, hogy a hadsereg vegye birtokába a Mór—Isztimér—Csór terepszakaszt, majd március 18-án újabb parancsot ad Csór birtokbavételére, és a községet 19-én reggel felszabadítják a 9. gárdahadsereg csapatai. Március 19—21-én még kísérletket tesznek Csór körzetében a németek a község visszafoglalására, de ezek eredménytelenek maradnak.

274 Így a község március végéig a frontvonal közelében maradt. A község helyzete súlyos. Az élet megindulásának első jele, hogy a főjegyző április 27-én futárpostával 10 újságot küld a községbe (az újság címéről adatunk nincs).

275 A harcok következtében a református és katolikus templom tetőzete és tornyai megrongálódtak. Tönkrement a Somsich József-féle mezőgazdasági szeszgyár berendezése. Iskolák, orvos- és jegyzőlakás nyílásszerkezetei teljesen hiányoztak,

276 de a helyreállításhoz a tervek már 1945. decemberében elkészültek, és a község segélyt is kért.

277 A német csapatok által történt fosztogatások értékét 10 millió pengőre tették.

278 Az 1945. május 1-i összefoglaló jelentés szerint a község lakóinak száma 1944. november 1-től 1505-ről 1468-ra csökkent. Teljesen lakhatatlan 48, javítással lakhatóvá tehető 42, használhatóvá tehető 191 ház. Az állatállomány: ökör 30 db, ló 56 db, tehén 53 db, sertés 12 db, tinó 10 db, ellátottak száma 606, részben ellátatlan 28, ellátatlan 402.

279 A mezőgazdasági gépállomány: 4 traktor melyek használhatatlanok és 5 cséplőgép. A szántóterületnek kb. 1/3-a (920 kh) bevetetlen, őszi gabonával 850, tavaszival 350, tengerivel 700 kh, burgonyával 50 kh van bevetve.

280 A jóvátételi kötelezettségek keretében a község 1257 kg babot, 65 kg lencsét és 22 kg borsót szolgáltat be. 1945 nyarán nehezen indul meg a mezőgazdaság. Augusztusban csak 700 kh búza és 400 kh rozs van elvetve.

281 A közegészségügy — mint az egész megyében — itt is súlyos helyzetben van. A körorvos bevonult.

282 Az élveszületések száma '45-ben 23, 1913-ban a lakosok száma:

271 Ágnes-major 8 Baglyas szőlők 16 Belátó szőlők 1 Gacsó szőlők 6 Iszka szőlők 90 Gusztuspuszta 29 Merítőpuszta 54 204