Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

A néppárt és kormánypárt közti megoszlás 1899-ben érthető, hisz' az erős kormánypárti nyomáson kívül mint a legtöbb faluban, itt is az egyház befolyása érvényesült. A község belső életében is állandóak lehettek a torzsalkodások. A küzdelmek természetesen elsősorban a gazdák és az állam képviselői (jegyző stb.) között folytak, de erősen beleszóltak az egyházak képviselői is. Különösen kiéleződött a hatóságok és a képviselőtestület ellentéte 1887 —1888-ban, amikor a képviselőtestület először azért tiltakozik, mert a jegyző a községet arra akarta kényszeríteni, hogy fizessék meg a tűzoltó egyesület költségeit, majd 60 választó tiltakozik az ellen, hogy a jegyző saját jelöltjét akarta beültetni a bírói székbe.

249 1895-ben a Fejér megyei Napló örömmel írja, hogy a csóriak szembeszálltak azzal a törvényellenes intézkedéssel, miszerint az anyakönyvvezetés költségeit a község viseli.

250 A református lelkész is panaszkodik 1888-ban a jegyző ellen, hűtlen pénzkezelés miatt, majd 1903-ban Varga János elöljáróvá választása miatt, mivel gazdái hatalom alatt állt. A megyei hatóságok tiltakozását elutasították, azzal az indokkal, hogy Varga nem állt gazdái hatalom alatt. Megkísérelte a katolikus egyház is, hogy beleszóljon a közigazgatásba.

251 A visszaélések közül egyet különösen érdemes megjegyezni. 1894-ben a szegénypénztárból építik fel a közvágóhidat. A megye ez ellen fellép és kötelezi a községet, hogy 3 év alatt fizessék vissza a kivett összeget.

252 1898-ban Szögyén-Marich László birtokán a jégverés következtében a munkások bérkövetelésekkel léptek fel. A főszolgabíró közbelépésére a vita elsimult — mégis, az ínségeseket valahol foglalkoztatni kellett. Ezért a hidegvölgyi árok 550 méteres szakaszának megtisztítására akarják őket alkalmazni, és ezzel a munkanélküliek elégedetlenségét felszámolni.

253 1905 nyarán Csór-Merítőpusztán aratósztrájk tört ki.

254 Az I. világháborúban a község rengeteget szenvedett. 306-an vonultak be és 52-en estek el.

255 A háború alatt néhány faluban, így Csórón is sebesülteket ápoltak (szám szerint 21-et), és az elkeseredés akkora volt, hogy az orosz forradalomról úgy beszéltek, hogy az megszabadította a népet a háború keserveitől.

256 Mégis, 1918 novemberében sikerült a református lelkésznek szervezni a népgyűlést, ahol Somsich Józsefet választották meg a Nemzeti Tanács elnökének.

257 1918. november 24-én 5 faluban, köztük Csórón volt szociáldemokrata népgyűlés, 1918. november 24-én az MSZDP székesfehérvári és Fejér megyei szervezete Csórón agitációs tevékenységet fejtett ki

258 A munkástanács 1919. április 10-én alakult meg. Tagjai: Deres István, Tóth József, Zulik József, Szurek József, id. Szerényei Ferenc, Szűcs Ferenc, Szabados István, Szabados János, Szűcs Jenő, Faddi Mihály, Varga Barnabás, Prikkel János, Bere Pál, Tóth István.

259 A székesfehérvári járási tanácsba Varga Barnabás került be.

260 A Tanácsköztársaság napjairól sajnos, adataink nincsenek, de azt tudjuk, hogy leverése után is nehéz és nyugtalan idők következtek. Március 22-én a gabonagyűjtés címén rekvirálás folyt, melynek eredménye Csórón 28 tonna gabona (rendkívül sok).

261 Nem bízott a jegyző sem a parasztságban. Ez abból is látszik, hogy mikor polgárőrséget akarnak felállítani, a jegyző kéri, hogy ha valakit fel akarnak fegyverezni, az vagy a 8 tagú elöljáróság legyen, vagy pedig a 24 tagú tűzoltó testület.

262 1922-ben pedig a székesfehérvári csendőrkerületi