Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

gének Vizkeleti Évának. A záloghitelezőktől több kézen keresztül a birtok gr. Járger Krisztián András fehérvári várparancsnok feleségének Gébek Franciskának kezébe jutott. Ö a grófnőt szolgabíró és esküdt társaságában felszólította a hitelezett összeg felvételére és a zálogbirtok, azaz Csór kiadására, de ezt Járgerné megtagadta. A király megbízta Fejér megyét, hogy az ügyet vizsgálja ki, és ha megfelel az előadás a valóságnak, a hitelezőt szólítsa fel a zálogösszeg felvételére, és a birtok kiadására. Az 1700. február 2-i közgyűlés erre kiküldte az alispánt, egy szolgabírót és egy esküdtet.

63 Ennek az oklevélnek adatai alapján világos, hogy a Porkoláb Márton javára történt királyi adományozást — alkalmasint beiktatás végrehajtása folytán — hatályosnak tekintették, 1636-ban pedig Fejérváry János, mint Porkoláb Márton leányági leszármazója zálogba adta a birtokot. Vizkelety lemenője pedig azt a birtokot, melyet eredetileg a király adott zálogba, újból zálogba vette az elismert adományostól, a Porkoláb leszármazó Fejérváry János fiaitól. Cziráky Mózes a későbbi adományos pedig nyilván nem tudta magát birtokba iktattatni, és így nem is próbálta Vizkeletytől visszaváltani a zálogbirtokot. 1688, Székesfehérvár felszabadulása után Fehérvár város is megpróbálta Csórra vonatkozó igényeit érvényesíteni I. Ferdinánd 1541 évi oklevele alapján, de ez nem is vezethetett eredményre, mert Ferdinánd adománya csak arra az időre szólt, míg nem sikerül Palota várát a Podmaniczkyaktól visszavenni. A király rendeletére megindult vizsgálat eredményeképpen Fejér megye a folyamodó Madocsányi Anna Máriát és férjét Mecséry Ádámot helyezte Csór birtokába, így Mecséri Ádámot tekintették Csór birtokosának.

65 Ezzel egyidejűleg azonban Madocsányi Anna Máriával azonos jogcímen, hisz ugyanazon birtokos leszármazói voltak, Fejérváry Pál és testvérei is Csór egy részének birtokába kerültek, ök egymással és zálog címen fellépő idegenekkel több birtokvitát bonyolítottak le, ebből a legfontosabb, hogy 1746-ban Fehérváry Tamás átadta birtokrészét Nedeczky Józsefnek, aki így szintén részbirtokos lett csórón.

653 Várkonyi Amadé József ugyan megpróbálta 1715-ben az 1650-es adománylevelet érvényesíteni, de csak a csóri marhák elhajtásáig jutott el, amit hatalmaskodásnak minősítettek.

66 1737-ben meghalt Mecséry Lajos Ádám, és unokatestvére Mecséry Dániel a vérrokonság címén magának kérte Csórt, nem tudván, hogy az nem Mecsérynek, hanem feleségének öröklött birtoka volt. Mecséry részét azonban a másik Porkoláb leszármazó, Fejérváry Pál kapta meg, aki 1747-ben Nedeczky vei együtt Csór földesuraként járt el. Fehérvárynak azonban fiági leszármazói nem maradtak, leányát Katalint, feleségül vette a szolgaegyházai földesúr Marich Tamás. Így került Csór nagyobb része a Marich család kezére. A Marich Tamás és Fejérváry Katalin házasságából született Marich István Dániel (1777—1862) hosszú időn át Fejér megye alispánja és országgyűlési követe volt. Csór birtokosai nevében 1848-ig többnyire ő lépett fel.

67 * A faluban 1685-ben, Buda visszafoglalása előtt csak 3 lakott és 27 lakatlan telek volt, A lakosok a keresztény földesúrnak Szegedi Bálint-