Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

1962-ben csak 83 hektáron termelik ezt és már utoléri, sőt túl is haladja a 85 hektáron termelt kukorica. Űj növények közül sokfelé termelnek hüvelyeseket, 18 hektáron, de napraforgót is, 15 hektáron, takarmánynövényeket, bükkönyt 13, csalamádét 15, lucernát 17 hektáron. Jellemző a termelt növények sokfélesége.

148 Megváltozott az állattenyésztés jellege is. Tenyésztett állatok száma.

149 Szarvas- . , _ marha Lo Juh Sertés Baromfi 1935: 164 36 — 510 2983 1962: 148 20 — 442 ? 1965: Tsz. 16 14 497 320 ? 1966: 91 14 549 699 6680 A lótenyésztés, mint országszerte, hanyatlóban van, kizárólag a Tsz. vagyonában van néhány darab belőlük, szarvasmarhát inkább a háztájiban tenyésztenek, de itt is egyre kevesebbet. A sertések száma viszont nő, a Tsz. is foglalkozik vele és a gazdák a háztájiban is. A juhtenyésztés újabb fellendülése annak világos felismerésén alapul, hogy a legelők elsősorban erre alkalmasak. A baromfitenyésztés, akárcsak a kertgazdálkodás, a lakosság egészére jellemző. A Váralja Tsz. az 50-es évek végén alakult. 1959-ben 701 kh-on gazdálkodott (ha az állami kézben levő erdőt nem nézzük, úgy a határ túlnyomó része ide tartozott). Ebből 484 kh szántó. 216 tagja volt. Jó termésátlagokat ért el, csaknem mindenből felülmúlta a járási átlagokat. 1964-ben Csókakőn, a móri járásban: búza: 13,4 mázsa, 13 mázsa árpa: 15,2 mázsa, 10.9 mázsa kukorica: 17,2 mázsa, 12,4 mázsa burgonya: 104,2 mázsa, 79,6 mázsa lucerna: 23,8 mázsa, 18,3 mázsa siló kukorica: 139,7 mázsa, 91,1 mázsa, 150 1970-ben valamennyi mezőgazdasági dolgozó a szocialista szektorban működött.

151 A tsz. a fejlődés következményeként 1974-ben a móri tszhez csatlakozott. A híres gyümölcstermelés továbbra is lényeges maradt. 1959-ben 30 449 gyümölcsfa volt a községben, melyből 13 667 szőlő közt foglalt helyet és csak 216 db árugyümölcsösben. Továbbra is legtöbb az őszibarack: 9432, melyből 8131 szőlő közt és csak 8 árugyümölcsösbe volt ültetve. Világosan látszik, hogy a gyümölcsöst továbbra sem kereskedelmi céllal használták, és egyedül a szeszfőzde foglalkozott a gyümölcs feldolgozásával.

152 A szőlőművelés legfontosabb és legjobban művelt része a tsz 60 kh-as táblája. A feldolgozás ma a móri tsz. központjában történik. A nagy területű erdő aránylag kevés embernek nyújt munkát. 1970ben két erdészeti dolgozó volt összesen.

153 Amilyen mértékben csökkent a mezőgazdasági munkahelyek jelentősége, annyira emelkedik az iparban dolgozóké.

154 Az arányszám így alakul: 1960.-ban az iparban 17,6%, építőiparban: 29%. 1970-ben: iparban: 43,4%, építőiparban: 8,2% dolgozik. Az ipari vállalatok száma továbbra is minimális marad. 1965-ben tanácsi ipari vállalat nincs a községben és összesen 14 kisiparos dolgozik a helyi szükségletek kielégítésére. (Egy