Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő
asztalos, egy borbély, két cipész, négy kőműves, két szabó, egy villanyszerelő és három egyéb) 155 1967-ig kb. 40 dolgozót foglalkoztatott a helység határában levő kőbánya, mely a Közép-Dunátúli Kőbánya Vállalat egyik üzemegységét alkotta. Az ebben a korszakban sűrű útépítésekhez szállítottak követ. Ma a férfiak zöme a balinkai szánbányába, illetve Kincsesbányára, valamint az IKARUSZ Pusztavámi Üzemegységébe jár dolgozni. 156 Az egyéb foglalkozási ágak szerepe minimális, bár az, hogy 1960ban a lakosság 3,4%-a élt közlekedésből, 1970-ben pedig 5,5%-a szállításból, a forgalom emelkedésére utal, bár valószínűleg ebben a gazdasági ágban dolgozók is a község határán kívül vállaltak munkát. Az 1950 körül épült, akkor kiválónak számító Székesfehérvár—Kisbér, majd ennek meghosszabbításában Komárom, illetve Győr felé vezető műúthoz a feljebb már említett bekötőút kapcsolta a községet a forgalomba, és így vált lehetségessé, hogy a község lakói távolabb vállaljanak munkát. Ma hét irányba járnak autóbuszok menetrendszerűen. (Bodajk, Gánt, Csákberény, Csákvár, Magyaralmás, Mór, Székesfehérvár). Kereskedelemben a lakosság 5,9%-a dolgozott 1970-ben, 1965-ben kettő, 1977-ben három bolt működött csak a községben, a vendéglátó helyek (italbolt) száma összesen egy. 157 Az iskola is romokban hevert a harcok után. 1945 novemberében a szovjet csapatok által gabonáért fizetett 65 225 pengőt az iskolának utalják át. Még 1947-ben is arra hivatkozik a képviselőtestület, hogy a Táncsics Mihály Népi Kollégiumot azért nem tudják támogatni, mert „községi iskolánk annyira rossz, hogy a tanítást is csak egy tanteremben tudjuk folytatni, de ott is csak a legszükségesebb berendezések állnak a tanulók rendelkezésére". Hasonló ürüggyel utasították el 1948 februárjában azt a javaslatot is, hogy alapítsanak a Móri Gazdasági Továbbképző Iskola részére ösztöndíjat. 158 Ez is egyik oka annak, hogy 1948 júniusában, mikor a jegyző az államosítás előnyeit fejtegeti, a község vezetősége az államosítás mellett foglal állást, mivel ,,a maga erejéből iskoláit fenntartani, a háború során úgyszólván rommá lett iskolát újjáépíteni, a tanítók és tanulók számához megfelelően növelni nem képes." 159 Az iskolában néhány év múlva jelentősen javultak a tanítás körülményei: Beírt tanuló: Tanerő: Tanterem: 1965: 218 11 4 1972: 146 10 4 1977-ben már óvoda is működik, ahol 25 férőhelyen 31 gyereket helyeztek el. 160 A művelődési helyzet javulását mutatja a könyvtár bővülő állománya és forgalma is. 161 Könyvtári egység: Beírt olvasó: Kötet kölcsönzés: 1965: 1737 264 6509 1972: 2153 278 6153 Az iskolai végzettség emelkedik, de így is sok kívánnivalót hagy hátra. 162 1970-ben: általános iskolai osztályt végzett:
