Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

Az 1945 évi számadás valamennyi tételén némi, az inflációs korszakra igen csekély, maradvány mutatkozott.

135 1946- ban a község külső terhet nem akar vállalni (pénzadományt a Móri Gazdaképző Iskolának, terményt a székesfehérvári kórháznak) mivel még saját középületei is romosak.

136 A község nem járul hozzá az új körorvosi beosztáshoz sem, továbbra is Bodajkhoz akar tartozni.

137 Szorgalmazzák a községben posta ügynökség létrehozását, ami arra mutat, hogy az egy évvel korábbi határozatot nem tudták végrehajtani.

138 A párt járási titkárságán július 21-én Jáni János azokról a visszásságokról beszélt, melyeket meg lehetne akadályozni, ha a képviselőtestületben szervezetten, az ügyek ismeretében beszélnének a delegált elvtársak.

139 1947- ben megkezdik az építkezéseket. A képviselőtestület jóváhagyja a községháza és jegyzői lakás újjáépítését. Vállalja, hogy a bekötő úthoz szükséges területet megszervezi, a kavics és kötőanyag fuvarozását és a napszámot. A főispán az út céljára államsegélyt kér.

140 Jellemző és pozitív fejlődést mutat, az, hogy a régi gyakorlattal szemben visszautasítja a kocsmáros kérelmét, aki a kultúrházat kocsma céljára igénybe akarja venni.

141 Ugyanakkor azonban a helyi gyümölcstermelés feldolgozására még mindig egyetlen módot tudnak: a szeszfőzdét újra üzembe helyezni.

142 Ennek ellenére 1947-ben az elszámolások szerint egyedül a szeszfőzde volt ráfizetéses.

143 1949-ben hoznak először határozatot a falu villamosításáról.

144 Évszázadok lemaradását nem lehet napok alatt behozni, és így a politikai életben is elmaradt Csókakő.

145 A felszabadulás óta az alábbiakban változott a lakosság lélekszáma: 1949-ben 821, 1960-ban 1039, 1970-ben 1087 fő.

146 Az előző korszakkal szemben a vándorlási különbözet pozitív éréket mutat, így 1949 és 1960 között plusz 34, 1960 és 1970 között plusz 1. Feltűnő ez, mert a községben a munkahelyek száma formálisan csökkent. Ugyanakkor számításba kell venni, hogy a közelben nagyarányú iparosítás indult meg. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. 1960-ban 30,7% 1970-ben 26,3%. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése logikusan következik abból, hogy a gépesítés folytán a mezőgazdasági munkák egyre kevesebb embert igényelnek. Ily módon két lehetőség kínálkozik. Vagy más munkát keres a lakosság, ha a közelben van munkaalkalom, vagy kivándorol. Csókakőn, mint látni fogjuk, az előbbi eset következett be. Bár a mezőgazdaságból élők száma rendkívüli módon csökkent, a mezőgazdaság minőségileg fejlődött. Változott a földterület művelési ágak szerinti feloszlása. Szántó- . , „ _ . _ Nem föld Kert Szolo Bet Legelő Erdo Nádas művelt 1935: 935 kh. 23 kh. 296 kh. 27 kh. 56 kh. 532 kh. — 69 kh. 1962: 675 kh. 94 kh. 364 kh. 39 kh. 59 kh. 544 kh. — 127 kh. 1966: 706 kh. 90 kh. 324 kh. 51 kh. 54 kh. 560 kh. 6 kh. 111 kh.

147 A belterjesedés akkor is világosan látszik, ha ez 62—66 között némileg vissza is esett. Különösen feltűnő a kertek több mint háromszorosára növekedése, de nőtt a szőlők területe is és némileg az erdőké. A kertek területének növekedését előmozdíthatta a más gazdasági területen dolgozók egyre nagyobb száma, akik pár száz négyszögöles földjüket, vagy annak egy részét kertté alakítják át. De változott a vetésterületen termelt növények aránya is. Bár továbbra is a búzáé a vezető szerep,