Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

Ádámnak.

34 A levelekből úgy tűnik, hogy ebben az időben a csókái lakosok kizárólag törökök voltak. 1662-ben Csókakő (nyilván az egykori falu) „puszta faluhely".

35 Erre vall az is, hogy mikor Balaskó István Nádasdy Ferenc nevében tiltakozik az ellen, hogy sérelmére a csókái uradalom 37 faluját, illetve pusztáját mások maguknak igénylik (köztük a várhoz egész közel eső Mórt, Bodajkot, Csurgót) sem a puszták, sem a falvak közt Csókakő, vagy Váralja nem szerepel. 1670-ben, mikor Nádasdy Ferenc országbírót a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért hűtlenségben elmarasztalták és kivégezték, az uradalmat a kincstár lefoglalta.

36 III. Nádasdyék pere után a kincstár 1678-ban Széchényi György kalocsai érsek kezébe adta a csókakői uradalmat. Széchényi a következő évben újra kéri a birtokot, s ebből arra következtethetünk, hogy addig még nem kapta meg.

37 Tíz évvel később (1687-ben) kerül sor arra, ogy hCsóka vára és az uradalom nagy része felszabaduljon. Bár ekkorra a védősereg némileg nagyobb mint a század elején, mégis rövid ostrom után a várat feladja. (Ekkor 68 katona, 97 asszony és 39 gyermek hagyta el a várat.) Hogy a várat a török megerősítette az is mutatja, hogy csak tüzérségi ostrommal lehetett bevenni azt. Az ostromra azért volt szükség, hogy Székesfehérvár ostroma idején a török ne tudjon az ostromló sereg hátába kerülni.

38 1690-ben elrendelik a hadifelszerelés elszállítását, és ezzel Csókakő vára mint erődítmény, megszűnik.

39 Bár az uradalom neve még sokáig csókái uradalom maradt, a valóságban ehhez Csókakőnek semmi köze nincs. Rögtön a visszafoglalás után Kolonits Lipót (mint a Magyar Kamara elnöke) jelenti, hogy 1678-ban már Széchenyi György kapta zálogba az uradalmat,

40 1690-ben pedig Wellein János jelenti a Bécsi Kamarának, hogy a helyszínen megtekintette a csókái uradalmat. Az ő véleménye szerint a kincstárnak kell biztosítani ezt a területet is. (Visegrádtól Csókakőig).

41 Javaslatát nem fogadták el, és 1691. november 8-án a csókakői uradalmat, minden művelt és nem művelt területet, földekkel, legelőkkel, erdőkkel, hegyekkel, völgyekkel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedéssel, borméréssel 60 000 rajnai forintért (melyet egy összegben a Kamarának befizetett) báró Hochburg János tanácsos vásárolta meg.

42 A csókakői uradalomban most már talán a legjelentéktelenebb elhagyott puszta, az egykori Váralja, melyet ettől az időtől fogva neveznek Csókakőnek. 1685-ben, tehát két évvel a felszabadulás előtt, a csókakői uradalom összeírásában maga Csókakő csak mint vár szerepel, ahol sem lakók nincsenek, sem szántóföldek és egyéb javak, de szőlői már ekkor vannak. Értékét 1500 forintban határozzák meg.

43 1690-ben, a felszabadulás utáni összeírás is hasonló, elhanyagolt képet fest. A vár kicsi, épületei magyar, illetve török módra épültek, de a vár lábánál minden csupa erdőség, mindössze a vár lába alatt fekszik két gyümölcsöskert és szőlő, mely száz akó bort ad. A vár mellett gazdaságot létesíteni nem lehet, mert nincs víz, azt kb. fél mérföldről kell idehozni. A törökök jobbágyokkal szállíttatták ide a vizet robotban. A várban robbantással létesítettek ugyan egy kutat, vize azonban elég gyakran elapadt.