Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

A környék fő értéke a fa, a makk disznóhizlalásra hasznosítható. Az öszszeíró úgy véli, hogy innen tűzifát és építőfát kaphatna a székesfehérvári polgárság. Érdekes, hogy különösen kieme,li mennyire szép és jó az itteni „vörös márványkő". Ha Budán vagy másutt építkeznének, itt lehet követ kitermelni.

44 * Az összeírás szerint ugyan lakói nincsenek, de valószínű, hogy más várakhoz hasonlóan itt is a katonák végezték a szőlőművelést. A Hochburg urasággal a parasztság épp olyan elégedetlen volt, mint a kormány. 1691-ben Vánosy Lőrinc harmincados azért panaszkodik, hogy Hochburg nem engedi sem a lakosságnak, sem a helyőrségnek a favágást,

45 1692-ben pedig azért, hogy a tizedet az uradalom falvaiban nem tudja beszedni, s karhatalmat kell igénybe vennie.

46 1696-ban az uradalom parasztjai panaszkodnak amiatt, hogy terheik 1694 óta úgy megnövekedtek, hogy ha nyomorúságukat nem orvosolják, az elment néhány gazda példáját fogják követni.

47 A XVII. sz. végi és XVIII. sz. eleji telepítések során nem került sor a község benépesítésére. Oka, nyilván elsősorban az ivóvíz hiánya. 1727ben is az elpusztult helyek közt szerepel az egykori Váralja.

48 A szőlőknek nagy része a móriak kezén volt, hisz 1723-ban azt írják, hogy a móri szőlők között a csókaiak a legjelentősebbek. Jövedelmüket 179 forintra becsülik az összeírok, de értékük eléri a 30 000 forintot is.

49 1752-ben móriak használták legelőjét is, tűzifáját és szántóit, kivéve a 115 mérföld uradalmi kezelésben levőt. A legelőt 17 ott lakó zsellér használta, akik 17 forint legelőbért fizettek. Olyan adatok is vannak, hogy a szőlőhegyet csak 1749-ben kezdik betelepíteni, amikor 8 évre mentesültek a tized alól, a telepítő móri parasztok. Ezenkívül létezett 1752-ben uradalmi szőlő is, 18 kapás, ami évi 16 akót termelt és értéke 200 forint volt.

50 Az első települőket Lamberg gróf telepíti ide, 1752 előtt. A hegylakók a szőlőkben dolgoztak. Nevük tanúsága szerint magyarok voltak. Eredetükre egyikük neve mutat: Fejér-Vári. Az uradalmi rét a régi vár tőszomszédságában volt, ahol 60 szekérre való szénát termeltek. Az évi 5 forint jövedelmet hozó szilvás is Lambergé volt, azzal a 192 forint értékű házzal, együtt, amelyben a vadász és az erdőőr lakott. A makkoltatás a faizással együtt 13 forintot jövedelmezett. 1752-ben történt osztozkodás alkalmával többek közt a csókakői zsellérek egy része gróf Hochburg Domonkos leánya kezébe került. (Gróf Berényi György özvegye.) A Lamberg-ág birtokába jutott a móri és csókái jobbágyok másik része

51 (feltűnő, hogy kizárólag itt beszélnek csókakői jobbágyokról, minden egyéb adatunk arra mutat, hogy csak zsellérek laktak itt. Ez azért is valószínű, mert a pusztán rendszerint allodiális gazdálkodást folyt.) A település keletkezésére vonatkozólag, valószínűleg nem emlékeztek rosszul 1869-ben azok az öregek, akik szerint Székesfehérvárról jöttek ki az emberek, és az erdőket kiirtva, szőlővel beültették azok helyét. Arra is „emlékeztek", hogy kezdetben csak nyáron laktak itt, de később télire is itt maradtak. Emlékeztek arra is, hogy valaha állítólag jezsuiták is birtokoltak Csókán szőlőket.

52 Ez persze egyáltalán nem zárja ki azt, hogy móriak is telepítettek ide, hisz a mai napig nagyszámú móri szőlőbirtokos található itt.