Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

gazdasági épületeket terveztek.

31 A bérlő 1824 tavaszán halt meg, de az uradalom ragaszkodott hozzá, hogy a bérletet tartsák fenn a szerződés lejártáig.

32 II. Ez az az időszak, amikor az egész uradalomban egyre jobban fokozni próbálják a majorsági gazdálkodást. 1825-ben elrendelte a tisztiszék, hogy a gazdaság vezetője a béresasszonyokat, kik magukat mindenből ki akarják húzni, egyrészt sor szerint sikálásra, másrészt kerti munkára és „illyes aprólékra szorítsa", igyekezzék minden családtól legalább egy-egy forintot beszedni.

33 Szigorúan büntetett az uradalom minden visszaélést. A cselédeket, akik Fornán a „Canalis Partján lyukat ástak" 24 pálcabüntetésre, majd elbocsájtásra ítélte. Sokáig a cselédek jószágtartása egészítette ki a sovány természetbenit, és az állatokat addig kinn tartották, amíg le nem esett az első hó.

34 A majorsági földek egy részét részes művelésbe adták ki, elsősorban kozmái és gesztesi jobbágyoknak, akiknek földjei soványak voltak.

35 1836-ban az egység gazdálkodásában a nagy juhászaton kívül csak a svájci tehenészetet (svájceraj) tartották fontosnak.

36 A belterjesedés fokozását hivatott szolgálni a száraz malom, melyet 1824—28 közt építettek.

37 A gazdaság már a forradalom előtt „szénagyűjtő machinával" és petrencéző géppel rendelkezett, valamint 20 lovat hoztak „nyomtatásra". Az 1840-es években a növekvő mennyiségű szántóhoz a munkaerő nem volt elegendő, és ezért szlovák részes aratókat fogadott az uradalom. A gazdaság már négynyomású volt ebben az időben.

38 A fornai zselléreknek semmiféle ingatlan vagyonuk nem volt 1828ban. A már feljebb említett szőlő területe ekkor 220 2/4 pozsonyi mérő, 217 csákvári extraneüs (gazda és zsellér) birtokolja.

39 1830-ban 129 lakosa volt a pusztának,

40 közben az uraság a majorsági gazdálkodásnak megfelelően igyekszik lecsapoltatni a mocsarakat, erre 1846-ban tervet készítenek.

41 Az uradalom rendszeresen bérbeadta a kapásföldek egy részét a zselléreknek. A kiadott földek összterülete 1831, 1841 és 1849-ben egyaránt kb. 1192 magyar hold.

42 Iskolájáról először 1841-ben hallunk. A reformátusoknak iskolája nem volt. Húsz református és 33 katolikus iskoláskorú gyermek van ebben az időben. A reformátusok közül télen hat (4 fiú és 2 leány), nyáron egy jár Csákvárra. A katolikus elemi helyben van. Télen valamennyi tanköteles, nyáron csak tíz járt iskolába. (Feltűnő, hogy 23 fiú és 10 leány számít iskoláskorúnak, ami azt mutatja, hogy a leányok iskoláztatására kisebb súlyt helyeztek, azokat könnyebben tekintették „nem iskoláskorúnak".) Könyveket a szülők veszik, a többiről a földesúr gondoskodik. Tanítója van, de ennek bizonyítványa nincs. Jövedelme a földesúrtól 100 forint, „szabad koszt", lakás. A földesúr alkalmazza és mozdítja el. Tanít hittant, írást, számvetést. A tanító magyar, az iskola a kerületi esperes felügyelete alatt áll.

43 Tehát az iskola teljesen a földesúrtól függött, és legfeljebb ellenőrizte az esperes.