Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

A 48-as forradalom, mint általában a pusztákon, itt sem hozott jelentősebb változást. 1850-ben a lakók száma 305, 299 magyar és 6 német.

44 Fényes Elek 1851-ben 298 lakosról tud. Szántóföldjei kövérek, tehenészete mellett komoly a birkatenyészete. Szőlőhegye és erdője van.

45 A megyei bizottmány tagjává 1849-ben Hangái Antalt választották.

46 Tehát a fenti adatokból kitűnik, hogy a pusztának 1850-ben majd 1/3-dal több a lakosa, mint ma. Feltűnő az is, hogy a puszta lakóinak nemzetiségi és vallási arányai majdnem teljesen megegyeznek Csákvárral. Egy házra viszont átlagban 25 ember jut, ami (ha leszámítjuk a gazdatiszti házat) már nemcsak rendkívül egyszerű cselédlakásokat, de borzalmas zsúfoltságot^ mutat. 1848 után Esterházy Miklós elhatározta, hogy birtokai túlnyomó részét bérbeadja. 1851-ben Fornán Schöberl Ferenc a bérlő, aki már előzőleg kapcsolatban állt az uradalommal.

47 1880-ban Kégl György, 1903-ban Deutsch Gábor a bérlő. A bérleti díjak folyton emelkedtek. 1860-ban még 23 100 forintot fizettek egy évre a fornai bérletért, 1880-ban már 44 000 forintot. Nem mindig akadtak azonban olyanok, akik a magas bérösszeget megfizették, ezért egy évig házi kezelésbe is vették a birtokot.

48 1911ben Sterk Jenő és Sterk Manó Forna bérlői.

49 1860-ban a pusztáról a megyei bizottmányba Schöberl, a bérlő került be.

50 A bérlők számára komoly előny az élő és holt felszerelés. Schöberl 376 marhát kapott használatra.

51 Az 1850-es években, az uradalom engedélyével a legelő egy részét feltörik, és ezzel a juhállomány is csökken.

52 Schöberlnek a bérleti szerződés értelmében feladata az, hogy a szántóföldi művelést kiterjessze, és az elhanyagolt birtokot felszerelje.

53 A gazdálkodás továbbra is nyomásrendszerben történik,

54 de már 1858-ban gőzcséplőgépet használtak.

55 A fornai gazdaságot is, akárcsak a csákvárit, kisebb egységekre (Ürge-, Badacsony- és Szunyog-major) tagolták.

56 Az összes népesség 1856-ra 301-re, 1869-re 423-ra emelkedett.

57 Ez nyilván a belterjesebb gazdálkodás kiépítésével függ össze. A tanítón és a bérlőn kívül kizárólag éves szolgák, illetve családtagjaik laknak a pusztán. A puszta határa ekkor 11 392 magyar hold, melynek majdnem a fele, 5326 magyar hold szántó, 1306 magyar hold rét, 2814 magyar hold legelő, 884 magyar hold erdő, 203 magyar hold szőlő és 12 magyar hold kert,

58 ami azt mutatja, hogy a szántóföldi termelés erőteljesen nőtt. (A szántó növelésének ütemére jellemző, hogy 1850-ben még a 3000 holdat sem érte el a szántók területe.)

59 A hatalmas legelőkön továbbra is nagymértékű állattenyésztés folyt. 1897-re a cselédek száma 112.

60 Az állatállomány az alábbi módon változott: 1869 1899 ló 76 14 szarvasmarha 442 589 juh 10 600 6069 sertés 196 330 méhkas 12 ?

61 A számos állatok között a ló helyét teljesen a szarvasmarha veszi át, a juhászat még 1869-ben igen fontos, de a belterjesedéssel együtt jelentősége csökken, a sertések száma viszont erősen nő. A méhészet a cselédek jellegzetes gazdálkodási formája, mellyel nyomorult életükön segíteni