Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

ban 2 1/2 portája van.

9 1633-ban Nyári Istváné.

10 1635-ben 4 portája van.

11 1638-ban és 1639-ben 7 1/2 portája van.

12 1648-ban földesura már gróf Csáki László és 8 1/2 portára nőtt,

13 viszont 1650-ben újra csak 5 portát írnak össze.

14 Több jel azt mutatja, hogy a XVII. századig jelentősebb falu volt, de előfordult a XVII. században, hogy még a Vas megyei Lakról is ide szöktek a jobbágyok.

15 A bizonytalan állapotokat mutatja, hogy Forna vidékén több ízben rablásról is hallunk.

10 Hogy „jó formában levő falu volt" azt 50 évvel később is megállapítják róla, mert egy felnyársalt török díját a fejérvári bég meg tudta rajtuk venni,

17 és lakói közt olyanok is akadtak, mint a Német család, akik a palotai bégtől árendába vették ki Rétipusztát.

18 1696-ban, amikor már a pápai Eszterházyak birtoka volt, azt írják róla, hogy csak „ellenség" idejében volt lakott, az összeírás idejében azonban lakói nincsenek.

19 Adatok hiányában valószínűnek kell tartani, hogy az Eszterházyak Csákvárral egyidőben szerezték meg, és hasonlóképpen lakói is a felszabadító háborúk idején hagyták el. Míg azonban Csákvár lakói visszatértek, Forna egykori lakói máshol telepedhettek le. Akárcsak Csákvár, úgy Forna is Esterházy Antal birtoka volt, amit testvérei kérésére 1725-ben a vármegye igazol.

20 1742-ig úgy látszik, a praediumot többnyire a környező falvak lakói használták, hisz Esterházy Ferenc ekkor tiltja el ezeket határától.

21 Lakóinak számáról először 1745-ben értesülünk, de ekkor is csak a katolikusokról. E szerint öt katolikus család él itt. 24 hét éven felüli, és 6 hét éven aluli.

22 1748-ban viszont egy német juhászt találnak itt szolgáival, összesen négy családot, közülük felnőtt korú 26, serdületlen 12, családokhoz tartozó felnőtt fiúk és házastársak 8, serdületlenek 19, nőtlen felnőtt l.

23 Az adatok ellentmondóak, mert a gyónási kor szerint megkülönböztetettek 38, a családi állapot szerint megkülönböztetve 32 lakost mutatnak ki. A puszta úgy látszik, ebben az időben kezdett betelepülni, és lakói kizárólag juhászok voltak. Erre mutat a következő, 1757-ből szárVnazó adat is, amikor Heindrich János juhász 800 forintot fizet a kontraktus alapján, terrágium 684,75 dénár, legelőbért 616 forint, az összes bevétel 2195 forint 75 dénár. A juhászat épületei: két szoba, két konyha, két kamra, két pince és juhakol, ezenkívül némi gabonát is tároltak itt.

24 Heindrich János később 1500 birkát bérelt.

25 1768 körül vonják meg a határokat Csákvár, Acsa és Forna közt.

26 Azonban a cselédek szegények voltak, összes állatállományuk két tehén és két ló 1774—75-ben.

27 A lakosok szőlőt is telepíthettek, a szőlőhegyet Badacsonynak nevezték. Az uradalom eleinte tizedet szedett, később azonban ezt nyolcadra változtatta át. A szőlőművelők panaszát a megyei törvényszék méltányolja és megtiltja a tized szedését.

28 (Elképzelhető azonban, hogy már ekkor is csákváriak telepítették itt a szőlőt.) A puszta lakóinak első pontos összeírása II. József korában történt. Ekkor tíz házat, hét családot, összesen 38 embert írnak össze, ebből 19 a nők száma. Az összeírt népességből 10 a zsellér és 1 az egyéb foglalkozású.

29 Eddigi adatainkból úgy látjuk, hogy ez a néhány család is lassan került a pusztára. Az uradalom eleinte csak juhászokat telepít ide. A szőlők 1828-ban mind a csákváriak birtokában voltak.

30 A tervszerű juhászatot szolgálta, hogy 1793—96-ban új juhaklot és hozzájuk tartozó