Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

valamint 15 kisgazda tag került a képviselőtestületbe. Az 1945—46-os gazdasági év is nagy nehézségek közepette indult meg. Megjavították a községben lévő egyetlen traktort. A juttatott vagyontárgyak révén került a szövetkezet kezébe két cséplőgép. Az újjáépítés, házak helyreállítása nagy energiával folyt, 1946. április 1-én elhatározták, hogy április 4-ét meg kell ünnepelni. A szövetkezet ez időben kezdi megkötni első szerződéseit, különböző haszonnövényekre. Foglalkozott a tartalékföldek megművelésével is, aho,l főleg vetőmagot termeltek. 1946 őszétől a földművesszövetkezet községi és részben országos közellátás javára sertéstenyésztésbe kezdett. Az inflációs időszakban legfőbb fizetési eszköz a fa. Az erdőt sokan dézsmálták, ami ellen az MKP erélyesen fellép.

522 A felületes szemlélő számára úgy tűnik, hogy az 1949—1970 közti fejlődés is az elmúlt 100 évihez igazodott. A lakosság számának változásai: A község lakosságát a jövőben sem igyekeznek növelni. 1985-re 6000, az ezredfordulóra 7000 lakosra számítanak.

524 A lakosok számának változása azonban más okokra vezethető vissza, mint régebben. 1949-ig a lakosság csökkenése érthető, ha figyelembe vesszük a háborús pusztításokat. Annál feltűnőbb a hirtelen ugrás (több ,mint 10%) 1949—1960 közt. Ez nemcsak temészetes szaporodással magyarázható, a természetes szaporodás csak 461 fő. Ezenkívül bár sokan el is vándoroltak, mégis valamivel több a bevándorló. Ennek oka az új létesítmények, főleg a kórház. Viszont 1970-re, mint országszerte, itt is alig tapasztalható növekedés. Az elvándorlók száma 145-tel nagyobb, mint a bevándorlóké, és a természetes szaporodás is kisebb. A mozgás érthető, a munkaalkalmak csökkennek a községben, a bevándorlás nem eléggé vonzó, igaz, a tőszomszédságában, a már addig is ipari Tatabánya hirtelen az ország nagyvárosai közé kerül, a vele határos község (Oroszlány) is várossá fejlődik. A két város fejlődése főleg azért lényeges, mert szemben az előző korral, módja is van arra a mezőgazdaságban feleslegessé váló munkaerőnek, hogy erre orientálódjon, a munkásbuszok kialakuló hálózata eléri a községet. Az új tüdőszanatórium más irányú munkát kínál a község lakóinak, illetve jelentős egészségügyi intézmény kerül a faluba. Mindezek dacára, mivel a közlekedésből még így is viszonylag kireked a község, továbbra is, bár egészen másképp mint eddig, az átlagostól eltérő, furcsa, részben hanyatló, részben fejlődő: összevéve stabil képet mutat. Érdemes a lakosság életkori megoszlását is megvizsgálni. XXXV. 1941. 1949. 1960. 1970. 5084 4553 5135 5238

523 0—14 életkor 15—60 életkor 60 éven felül 1960. 1970. A bicskei járás 1970. % % % 25,1 23,3 24,7 58.4 56,8 59,4 16.5 19,9 15,9

525