Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

A község lakói öregek a járási átlaghoz képest, és ez az öregedés szemmel láthatólag erősödik. Oka nemcsak a szociális otthon létéből következik, hanem abból is, hogy szívesen laknak itt idősebb emberek. Ez már előre jelzi, hogy a község pihenő-, üdülőterületnek alkalmas. XXXVI. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság maradt. 1960-ban az aktív keresők 50%-a, 1970-ben 42,6%-a mezőgazdaságban dolgozik.

526 Ez azt jelenti, hogy az 1960—70-es évek közt erősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, de az országos csökkenésnél ez lényegesen kisebb. Természetesen a mezőgazdasági népesség összlétszáma azért is maradt ilyen nagy, mivel a mezőgazdasági népességbe számít az adminisztráció is, amely két óriási (számos község határát felölelő) mezőgazdasági vállalat irányítását végzi. Ez az oka annak is, hogy igen magas (1970-ben 106 fő) a mezőgazdasági értelmiség száma. Érdekes jelenség a nagyszabású mezőgazdasági lakosság jelenléte akkor, amikor a község egyszerre három ipari körzetnek (Bicske, Tatabánya—Oroszlány, Székesfehérvár) egyaránt a vonzókörébe került, sőt gyakorlatilag már a főváros ipari hatókörzete is elérte azt. Még a jövő terveiben is a mezőgazdaság szerepel főfoglalkozásként, jóllehet, a terv némi változásra számít.

527 Csákváron már korán, 1949-ben megalakult a tsz, de ezt csak az év végére ismerik el.

528 A tsz tehát már csaknem 30 éve működik, azóta azonban rendkívüli módon kibővült. 1949 után 30—40 tagot számlált, 1956 után újjászervezték, kb. 400 taggal.

529 1957-ben 1 182 000 forint állóvagyonnal, 1 029 000 forint forgóvagyonnal rendelkezett. Egy tagra 10 872 forint érték jut terményben és 6128 pénzben.

530 1966-ban főleg szarvasmarha- (állomány 549 db) és sertéstenyésztéssel (állomány 1710 db) foglalkozott.

531 Ma is itt található a több községgel egyesült tsz központja. Hasonló módon kibővült az 1950 körül alakult állami gazdaság, melyhez a község határán kívül számos puszta környéke is tartozik. Már 1966ban 15 315 kh-on gazdálkodott, melyből 10 478 volt a szántóföld, és egy 632 holdas gyümölcsössel is rendelkezett. Hatalmas volt az állatállománya is, 2138 szarvasmarhát, 8249 sertést, valamint 5375 juhot tenyésztettek.

532 1950—1973-ig működött gépállomás is a községben. 1957-ben 67 traktoregységgel rendelkezett, és 773 állandó és 44 időszaki munkása volt. A Vértesi Erdőgazdaságnak is működik egy üzemegysége a községben.

533 A mezőgazdasági dolgozók nagyjából egyforma arányban oszlanak meg az állami és szövetkezeti szektorban (1970-ben 415—371 az arány) 125 pedig az erdőgazdálkodásban dolgozik. Az egyéb mezőgazdasági dolgozók száma csak 71.

534 Tekintve, hogy az uradalom gazdasága korszerű volt, nem volt szükség arra, hogy a termelés rendszerét gyökeresen átalakítsák. A szántóföld területe 1936-tól 1948-ig valamennyit növekszik, 5325-ről 5435-re, azután 1962-re erősebben csökken (4867) hektárban számolva. A legfőbb termény továbbra is a búza, 1936-tól 1962-ig alig változik a vetésterülete. Legfontosabb változás a takarmánynövények nagyobb