Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

intézményekkel gyarapították.

288 Ezekről az intézményekről lesz szó a későbbiekben. De itt érdemes megjegyezni, hogy egyáltalában nem volt zavartalan az uraság és a község viszonya. Ezt számos adat bizonyítja, pl.: 1890-ben az állatorvosi státus létseítését javasolja a gróf, de a képviselőtestület 19:10 arányban leszavazta.

289 Nyilvánvalóan az állatorvosra elsősorban az uradalmi állattenyésztésnek lett volna szüksége, ezért a község túl nagy tehernek találta. Viszont a kataszteri. felmérésekhez a község kérte az uradalom segítségét, de az uradalom megtagadta azt.

290 Az uradalom által bérelt vadászati jog ügyében is pereskedtek.

291 A birtok gazdálkodása csak lassan változik. Ennek oka először gyors nyereségre való törekvés, másodszor előítéletek, harmadszor hiányoztak az objektív feltételek a modernizáláshoz.

292 Az 1860-as évek után az uradalomban az extenzív állattenyésztés helyett a gabonatermelés tör utat.

293 A csákvári gazdaságot kiváló szakemberek vezetik 1879-től, mint pl.: Paulini Béla.

29A 1860-ban talajjavítás érdekében hozzáfogtak a vízlevezető árok építéséhez.

295 Fokozódik a gépesítés, 1871-ben Csákváron a vetőgépsűrűség a dunántúli átlagnak azt ötszöröse.

296 Fő termény a búza és zab lett.

297 1890-től egyre gyakoribb a nemesített vetőmagtermelés.

298 Az 1860-as években még két rész gabona és egy rész takarmány és kapás, de 1890-re az arány megfordul.

299 A korszak elején növekszik az eketestek száma, 1885-től 1890-ig megkétszereződik. Utána számuk lényegesen nem változik, de ^nodernebbre cserélik őket.

300 Ebben az időben kezdik felhaasználni tervszerűen a szerves trágyát is.

301 Később a gabonafélék uralma lassan megszűnik, mellette a kukorica egyre fontosabb lesz.

302 A századfordulóig az uradalom egész igazgatása a Gurdimajorból történik, a tervszerű gazdálkodás érdekében azonban célszerű volt még egy majort kiépíteni. így v

került sor a Móricmajor kiépítésére.

303 Móric gróf halálakor Gurdiban már húsz, Móricban kilenc épület volt.

304 Rendkívüli módon fejlesztik az állattenyésztést is, melynek általános jellemzője az, hogy csak lassan törekszik minőségre. A juhtenyésztésben új virágkor következik 1870 táján, ezután kicserélik az állományt selymes merinóira. 1870 után azonban az állomány lassan fogy.

305 Nő viszont ebben az időben a fejőgulya állománya.

306 Gyors emelkedése azonban csak a századfordulón következik be, 1890-től 1899-ig állománya megkétszereződik. Minőségi változás is bekövetkezik, az állomány szimentáli fajta lett. 1896-ban felállítják a tejkonyhát, és megkezdik a trappista sajt gyártását.

307 1 885-ben felállítják a rideg gulyát, aminek 1904-ben legnagyobb az állománya (305 db). Növekszik az igásökrök száma is. 1860-ban még csak 98, 1913-ra 186 a számuk.

308 Bár Csákvár volt a házi kezelésű gazdaság központja, a lovak zömét nem itt, hanem a másik két, kisebb területű házi gazdaságban (Császár, Majk) tartották.

309 Az igaerőnek túlnyomó többsége különben sem a lovak közül, hanem az ökrökből tevődött.

310 Fejletlen volt a sertéstenyésztés.

311 A kisállattenyésztés elsősorban a kastély ellátását szolgálta.

312 A gazdasági fejlődést különösen előmozdította az 1890-ben alapított csákvári földműves iskola,

313 aminek tanára volt Paulini Béla és Szilárd Géza is,

314 koruk kiváló agrárszakemberei. Feltűnő, hogy a századfordulón a takarmánytermelés területe kétszerese az országos átlagnak, az állatsűrűség viszont az országban az átlag alatt maradt. Ennek okai: rét és legelő kevés, részes termelés miatt a ta-