Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)
karmány egy része a gazdák kezébe került, és a cselédek érdektelenek voltak az állattenyésztésben. 315 Az erdőgazdálkodás a jobbágyfelszabadítás után, az uradalom legfőbb gazdasági ága. Ezt az uradalom az úrbéri elkülönítés után teljes egészében magának tartotta fenn. Eleinte a telken kívüli állomány használata fejében ledolgoztatták az erdei munkát. 1853-tól az erről szóló adatok csökkennek, majd megszűnnek. 316 1880-ig túlzott méretű volt az erdőirtás, azután egy ideig tervszerű erdőgazdálkodás következett. 317 Az erdők pagonyokra oszlottak. Csákváron két pagony volt. 318 XX. Az uradalom és a falu között bonyolult viszonyok voltak. Állandó alkalmazottja az uradalomnak kevés volt, bár számuk nőtt. 1870-ben 57, 319 1910-ben 106 volt az egész uradalomban a cselédek száma. Közben 1895ben az uradalom csak 65 cselédet foglalkoztatott. 320 Ez a szám (bár Csákvár és Majk alkalmazottait is magában foglalja) nem éri el Csákvár lakosságának 10%-át sem, az eltartottakkal együtt. Egyes munkások rendkívül hosszú időt töltöttek az uradalom szolgálatában. Kis Sándor kertész 41 éve, Fülöp Pál munkás 25 éve, Tranker Pál és Varga Mihály béresgazdák 36 éve dolgoztak itt 1900-ban. 321 A munkák zömét részért vagy bérért ideiglenesen dolgozók végezték el, de 1869-ben 384 éves szolga és 829 napszámos szerepel a megyei statisztikában. 322 Az éves szolgák számából természetesen ki kell vonni a fornapusztai cselédséget, hisz a puszta lakossága majdnem teljesen cselédekből állt. A gabonát évente 30—40 kasza vágta az 1850—60-as években. A részesedés többnyire kilenced, tized, később tizenegyed, tizenketted volt. Az aratók részüket szalmával vették ki és az uraság csépeltette ki azt. A zabrészt a gazdaság meg szokta váltani. 323 Az aratók szokták végezni a cséplést is, később azonban a cséplési idő előrehozatalával más munkásokat kellett fogadni. 324 A kapásokat részesek és napszámosok művelték, 1/4-, 1/2-, 1/3-os részt kaptak takarmányrépából, kukoricából, burgonyából. A burgonya egy részét azonban cselédek művelték. 325 Különösen fontos volt a parasztság szerepe az erdőgazdaságban. A téli időkben a munkanélküli parasztság munkához jutott az erdőben. A termelést szakmányban fizették. Egy részét természetben fizették. Ez azonban abban merült ki, hogy igen kedvezményes áron ágfához jutottak. A termelésben alkalmazott bérmunka mellett egészen eltörpülnek a feudális időkből örökölt különféle szolgálatok, bár 1860-ban is kötelesek voltak a csákvári gazdák 2 órai távolságra szállítani 102,5 öl fát. A favágókat páronként fogadták fel szegények közül. A gazdák kocsikkal inkább a fuvarozást vállalták. 326 A fuvarozás bére a századfordulón 10—15 krajcár. 327 Ágfából adtak a falvak lakosságának, és időnként alamizsnát is kaptak a szegények, 328 mely utóbbiról a grófi család magasztalói nem győznek hozsannát zengeni. 329 Ha ezt a néhány adatot nézzük, akkor is láthatjuk, hogy a kis- és törpebirtokos parasztság is állandóan kapcsolatban áll az uradalommal, és rendkívüli módon függ tőle.