Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

karmány egy része a gazdák kezébe került, és a cselédek érdektelenek voltak az állattenyésztésben. 315 Az erdőgazdálkodás a jobbágyfelszabadí­tás után, az uradalom legfőbb gazdasági ága. Ezt az uradalom az úrbéri elkülönítés után teljes egészében magának tartotta fenn. Eleinte a tel­ken kívüli állomány használata fejében ledolgoztatták az erdei munkát. 1853-tól az erről szóló adatok csökkennek, majd megszűnnek. 316 1880-ig túlzott méretű volt az erdőirtás, azután egy ideig tervszerű erdőgazdál­kodás következett. 317 Az erdők pagonyokra oszlottak. Csákváron két pa­gony volt. 318 XX. Az uradalom és a falu között bonyolult viszonyok voltak. Állandó alkalmazottja az uradalomnak kevés volt, bár számuk nőtt. 1870-ben 57, 319 1910-ben 106 volt az egész uradalomban a cselédek száma. Közben 1895­ben az uradalom csak 65 cselédet foglalkoztatott. 320 Ez a szám (bár Csák­vár és Majk alkalmazottait is magában foglalja) nem éri el Csákvár la­kosságának 10%-át sem, az eltartottakkal együtt. Egyes munkások rend­kívül hosszú időt töltöttek az uradalom szolgálatában. Kis Sándor ker­tész 41 éve, Fülöp Pál munkás 25 éve, Tranker Pál és Varga Mihály bé­resgazdák 36 éve dolgoztak itt 1900-ban. 321 A munkák zömét részért vagy bérért ideiglenesen dolgozók végezték el, de 1869-ben 384 éves szolga és 829 napszámos szerepel a megyei statisztikában. 322 Az éves szolgák szá­mából természetesen ki kell vonni a fornapusztai cselédséget, hisz a pusz­ta lakossága majdnem teljesen cselédekből állt. A gabonát évente 30—40 kasza vágta az 1850—60-as években. A részesedés többnyire kilenced, tized, később tizenegyed, tizenketted volt. Az aratók részüket szalmával vették ki és az uraság csépeltette ki azt. A zabrészt a gazdaság meg szok­ta váltani. 323 Az aratók szokták végezni a cséplést is, később azonban a cséplési idő előrehozatalával más munkásokat kellett fogadni. 324 A kapá­sokat részesek és napszámosok művelték, 1/4-, 1/2-, 1/3-os részt kaptak takarmányrépából, kukoricából, burgonyából. A burgonya egy részét azonban cselédek művelték. 325 Különösen fontos volt a parasztság szere­pe az erdőgazdaságban. A téli időkben a munkanélküli parasztság mun­kához jutott az erdőben. A termelést szakmányban fizették. Egy részét természetben fizették. Ez azonban abban merült ki, hogy igen kedvez­ményes áron ágfához jutottak. A termelésben alkalmazott bérmunka mel­lett egészen eltörpülnek a feudális időkből örökölt különféle szolgálatok, bár 1860-ban is kötelesek voltak a csákvári gazdák 2 órai távolságra szál­lítani 102,5 öl fát. A favágókat páronként fogadták fel szegények közül. A gazdák kocsikkal inkább a fuvarozást vállalták. 326 A fuvarozás bére a századfordulón 10—15 krajcár. 327 Ágfából adtak a falvak lakosságának, és időnként alamizsnát is kaptak a szegények, 328 mely utóbbiról a grófi család magasztalói nem győznek hozsannát zengeni. 329 Ha ezt a néhány adatot nézzük, akkor is láthatjuk, hogy a kis- és törpebirtokos parasztság is állandóan kapcsolatban áll az uradalommal, és rendkívüli módon függ tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents