Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

cipész pék szűcs tímár mészáros csizmadia takács kovács szíjgyártó kerékgyártó szabó 4 1 1 1 1 10 23 19 1 9 8 esztergályos kádár erszénykészítő asztalos. fazekas kötélgyártó szűrszabó bádogos harisnyakészítő festő üveges 1 2 1 3 59 1 1 1 1 1 1 Feljebb láttuk, hogy egyes iparágak már annyira fejlettek voltak, hogy külön céheket alapíthattak. Az összeírásból is ez tűnik ki. Különösen a fazekasok száma feltűnően magas, Munkáikat nyilván már ekkor messze vidékre szállították. A legutóbbi időkig fontos iparágban már akkor is az iparosoknak több mint 1/3-a dolgozott. Néhány, még fejletlenebb iparág mellett egyes ágakból a fazekasokon kívül is több mestert írtak össze (takács, kovács, csizmadia). Sok az olyan iparág viszont, amelyekből csak 1—3 métert találunk. Ezek nyilván csak a helyi lakosság szükségleteit fedezték. 1826-ban patika is működött, igaz, állítólag engedély nélkül.

169 A kereskedelem a legfontosabb urasági regálé jogok közé tartozott. A regálé jogok gyakorlását a földesúr korán kezdte. Már 1702-ben volt a községben kocsma és mészárszék. 1728-ban a mészárszék és kocsma jövedelme 200 forint, igen jelentős tétel a földesúr falusi jövedelmei között.

170 1759-ben görög kereskedő működik a faluban 2/5 telekkel, 1760ban zsidó.

171 Egy időben egy Babocsai nevű magyar kocsmáros működött.

1

'

2 1764-ben a dűlőfélben lévő kocsmaház javítására robotra rendelik a parasztokat. 1777-ben megengedik a gróf kérésére a hús kimérését is.

173 Még 1828-ban is csak egy kereskedőt írnak össze. Ezután szaporodik gyorsan a kereskedők száma is. 1848-ban ugyanis 9 olyan zsidót írnak össze, akik valamennyien boltosok, de ezek közül csak egy született Csákváron, a többi bevándorolt. (Jellemző, hogy 5 Lovasberényből költözött át.

174 Az Esterházy család, mint feljebb említettük, arról is ismert volt, hogy a katolikus vallást minden körülmények között terjeszteni törekedett, ha kellett, a legdurvább eszközökkel is. Telepítések idején is alapvető szempont a telepes katolikus vallása volt. Azonban éppen Csákvár esetében nehezebb helyzetbe került a grófi család, hisz a török alatt nem volt itt módjában téríteni. Akkor a helység lakosainak túlnyomó része református lehetett. Mikor aztán a török kitakarodik, megkezdik a katolizálást. 1702-ben még elhagyott a templom, de valószínűleg a protestánsok, akik bizonnyal többségben voltak, birtokukba veszik azt, és a kisebbségben lévő katolikusok 1717-ben magánházat alakítanak át oratórium céljaira, sövényből épült fallal.

175 Plébánia azonban csak tíz évvel később létesült, és már ekkor két filiával (Csákberény és Zámoly) rendelkezik. A katolikusok rendszerint a szegényekből kerültek ki, akik nem képesek a templomot megjavítani.

176 Az új telepesek többsége katolikus XII.