Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

lehetett, és a református lakosok közül a szegények (zsellérek, cselédek) katolizálnak könnyebben. Ez még az 1782. évi összeíráson is meglátszik. Ekkor ugyanis:

177 tehetősebb református 208 pár gyengébb református 31 pár tehetősebb katolikus 82 pár gyengébb katolikus 53 pár A „gyengébb" jelző nyilván szegény anyagi helyzetet jelent. 1733ban a plébános is gyengén van ellátva, összesen 8 pozsonyi köböl földje van, a termés értéke 6 forint. Egyéb jövedelmekkel együtt 10,6 forint az összes évi javadalma.

178 Ugyanebben az évben még a veszprémi püspök is a többségükben református vallású helyek közt tünteti fel Csákvárt

119 A hatályos jogszabályok értelmében azonban módja volt a grófnak arra, hogy a reformátusok templomát elvegye. Az 1681-es évi törvényekben említett artikularis helyek között ugyanis Csákvár nem szerepelt, hiszen az akkor még török uralom alatt ,.in partibus infidelium" állt. így a századfordulón fennállt templomot 1749-ben a katolikusok veszik kezükbe. A reformátusok csak a mozgatható berendezéseiket vihették magukkal, egyik harangjukat is elvették tőlük.

180 Igaz, a templom a katolikusoké volt valaha, amiről az előző évben készített cannonica visitatio részletesen szól.

181 A gróf az újonnan átvett templomot rögtön renováltatta saját költségén.

182 A katolikus templom sorsa továbbra is szívügye a grófi családnak. 1760-ban Fellner Jakab is dolgozott rajta, majd 1852ben Ybl Miklós átépítette.

183 Csak következtethetünk arra, hogy a gróf azért nem mert elmenni a protestánsok kiűzéséig, mert attól tartott, hogy a reformátusok elvándorlásával nem lesz elég munkaereje, katolizálni pedig semmi körülmények közt nem lesznek hajlandóak. Nyilván ezért járult hozzá, hogy az elvett templom helyett a reformátusok új templomot építsenek, és megengedte, hogy prédikátort és mestert tartsanak.

184 Érdekes, a veszprémi püspök is egyetért az urasággal, és az új református templom építése ellen tiltakozni óhajtó esperest leinti.

185 Az új református templom 1750-re épül fel, és befogadóképessége 3000 fő.

186 Persze, a reformátusokat továbbra is kötelezik arra, hogy a plébános földjét megmunkálják.

187 Arra is vigyáz az uradalom, hogy a református prédikátornak ne legyen európai látóköre és jó összeköttetései. 1758-ban ugyanis kiköti, hogy az akkor választott prédikátor nem lehet külföldön tanult.

188 1759-ben a református prédikátor és a katolikus pap (az összeírás szerint) egyaránt egész telket birtokolt, de 1760-ban a katolikus egyház és plébános 150—150 pozsonyi mérő földjével szemben a református prédikátornak csak 90 pozsonyi mérős földje van.

189 Valószínű, hogy az utóbbi a reálisabb adat, hisz a református egyház mindig hátrányban volt a katolikussal szemben. Természetesen a reformátusok szerettek volna a katolikus egyház iránti kötelezettségek alól szabadulni, hisz Balassa István plébános 1766-ban kéri a megyét, hogy a csákvári reformátusokat is kötelezze földjei megmunkálására.

190 Ugyanez évben a reformátusok hiába kérik, mentsék fel őket ezen föld megművelése alól. Az úriszék kérelmüket elutasítja olyan címen, hogy a papi föld megmunkálásában a református prédikátor jövedelme is bent foglaltatik, sőt később megfenyege-