Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

ték igénybe a jobbágyokat. Az uradalom, melynek mindig fontos gazdálkodási ága volt az erdészet, a jobbágyot az erdőtől elzárta.

137 A faizás kérdését nem is szerette bolygatni, a visszaélések miatt.

138 X. A község (később mezőváros) vezetője, mint mindenütt az országban, a bíró. Hány tagú tanács van mellette, arról nincsenek adatok, csak annyi, hogy a bíró és két esküdt adómentes (természetesen a gazdagabb féltelkesek közé tartoznak). A bíró ítélkezési jogkörét az 1764. évi kontraktus megerősíti. Ítélkezik a helybeli lakosok egymás közti kisebb vagyoni pereiben, de apróbb bűnügyekben is. Pálcázási joga is van. Tőle a tiszttartóhoz lehet fellebbezni.

139 De a bíró visszaélései ellen 1768-ban már panaszkodik a község, hogy rovásukra járult hozzá az 1764-es birkatartási szerződéshez.

140 Az elöljárók kiváltságaikon kívül is igyekeztek öszszeköttetéseiket vagyonszerzésre felhasználni. így Gulyás Ferenc, aki az 1820-as évek közepétől a 40-es évek közepéig volt bíró, 1831-ben (4 évi bíráskodás után) 1/2 telkét 3/4 telekké, majd egy további év eltelte után egész telekké egészítette ki. A bírói visszaélések vezettek oda, hogy a lakók 1837-ben a bíróválasztást bojkottálták.

141 A nótáriusról 1759-ben hallunk először. Ekkor 2/5 telke van, 1760ban pedig 50 pozsonyi mérő földje. Mind a két esetben birtoka az exempt földek közé tartozik. Feladata már ekkor az írásbeli munkák elvégzése.

142 A jegyzők közül egyik az 1840-es évek elején súlyos sikkasztást követett el (7000 váltóforint árvapénzt elsikkasztott).

143 A község háztartása már ekkor sem volt egyensúlyban. 1848. március 1-én ezért a megye bizottságot küld ki, a mezőváros fizetési képtelenségének megállapítására.

144 A grófi család és az uradalom vezetőségének ellátására Csákváron, a XIX. század elején a termelés eltér az uradalom többi községétől. Így ott növényeket nemesítenek üvegházban, és külön baromfiudvar van. Az uradalom legtöbb fejőstehenét itt találjuk.

145 Belső fogyasztásra svájci tehenészetet létesítenek.

146 1831-ben a kolerajárvány Csákvárt is eléri. A kiszálló főszolgabíró jelenti, hogy két gyanúsítottat előállítottak, akik azt állítják, hogy klórmész-nyomokat találtak a kútban. Jellemző a megnyugtatás eszköze: senkit sem „kényszerítenek" sem orvoshoz, sem gyógyszert szedni.

147 A mezőváros a járvány elmúlásával köszönetet mond a földesúrnak és bocsánatot kér a gyanúsításokért.

148 A gazdaság belterjesebb itt, mint az uradalomban máshol. 1835-ben helyreállítják az öntöző készülékeket.

149 Míg a jobbágyoknak megtiltották a birkatartást, addig az uradalomban továbbra is háromezernégyszáz birka legelt.

150 Azonban a kolerajárvány után egy időre nem mernek fellépni a parasztság ellen olyan mértékben mint addig, az uradalom enyhébb hangot használ a parasztsággal szemben.

151 1833-ban a jobbágyok a termés olvasására nem jelentek meg, és a kévéket úgy kötötték meg, hogy akár elől, akár hátul kezdték el olvasni őket, kevesebb jutott az uraságnak.

152 1838-ban a Csákvárra kirendelt robotos jobbágyok közül sok nem jelent meg.

153 Az 1847-ben megindított elkülönítési perben újra erőszakossá próbál válni a parasztsággal szemben, és megpróbálja eddigi jól termő tel-