Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

lámzás. Úgy tűnik, hogy ugyanazt a telket hol negyed, hol fél teleknek számították. Az 1828. évi két összeírásban a jobbágytelkek nagyságánál is lényeges az eltérés. Az országos összeírásban: 8 p. m. vetése van 155 jobbágynak 16 p. m. vetése van 100 jobbágynak 24 p. m. vetése van 10 jobbágynak 32 p. m. vetése van 4 jobbágynak Ekkor már háromnyomásos volt a gazdálkodás, és így a szántóföldek összesen 2406 magyar holdat tettek ki, ami 109 3/8 telket véve alapul épp annyi, mint az 1768-as urbárium idején (22 magyar holddal számított telek esetében). A szekérre való széna összértéke itt az 1768-as urbárium óta 213-ról 1203-ra ugrott fel. Az összeírás szerint, szemben az urbáriummal, itt csak kaszáltak. Az is feltűnő, hogy a Mária Terézia-kori urbáriumban felvett rendkívül változó szántómennyiséggel szemben, itt csak négyféle nagyságú telket találunk, amelyek néggyel vagy kettővel szorozva semmiképpen sem felelnek meg pontosan a huszonkét holdas szántónak. Egészen más képet kapunk viszont az 1828-as úrbéri és adóösszeírások Szabad-féle táblázatában: 8—10 holdon gazdálkodik 92 18—19 holdon gazdálkodik 74 28—29 holdon gazdálkodik 6 37—38 holdon gazdálkodik 4 Eltérés van azért is, mert itt a gazdaságok összterületét nézik. A földek összterülete így kb. 2400—2600 magyar hold, ami alig nagyobb az összeírásokban szereplő szántóföldeknél. (Az országos összeírásoknál.)

91 Jóllehet, Szabadnál ebben a 2400 (2600) holdban a rét és belsőség is bennfoglaltatik. Az eltérést csak azzal tudom magyarázni, hogy az országos összeírást egyszerűsíteni igyekeztek. (Szabad maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző összeírások egymásnak ellentmondanak.)

92 Az az óriási rét, amit időnként szántónak (pl.: a Mária Terézia-féle urbáriumban) tüntetnek fel, lehetett az oka annak, hogy az uradalom ilyen nagyszámú negyedtelket engedélyezett, jóllehet, az általános gyakorlatban a minimum az uradalom területén többnyire fél telek volt.

93 A XVIII. század első felében az uradalmak gazdálkodásának legfontosabbika országszerte a jobbágygazdálkodás volt. A csákvári uradalomban 1820-ig allodiális termelés csak szűk területen folyt.

9

'* Az uradalom inkább maga is elősegítette a jobbágytelkek növekedését. 1721 és 47 között határjárásokban tűzték ki a község határait.

95 1735-ben már térkép is készült a községről.

96 1698-ból tudjuk, hogy a csákvári jobbágyok Boglárpusztát bérelték 35 forintért, és ez 80 forint hasznot hozott nekik.

97 1764-ben az uraság lecsapoltatta a mocsaras tavat, melyet a jobbágyoknak adott irtásra. Megígérte, hogyha a parasztok kiirtják a Tal-ligeti harasztot, köztük fogja kiosztani.

98 Egyes, már a jobbágyok által termővé tett és birtokba vett, telken kívüli kukoricaföldeket kilenced és tized kötelezettsége mellett hagytak a parasztok birtokában. Ezt tehát nem csa-