Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

ren. (PL: 1715- és 1720-ban csak az egész telkeseket számítják jobbágynak.) A jobbágytelek nagyságát 1715-ben 15 pozsonyi köbölben (1 pozsonyi köböl = egy magyar; hold),

83 1720-ban pedig 22 pozsonyi köbölben határozzák meg, ami viszont megegyezik az 1768-ban megállapított 22 magyar holddal.

86 Az uradalom azonban másképp számolt. Egy uradalmi telek egy egész háromnegyed úrbéri telek volt.

87 Valószínű azonban, hogy ez sem pontos mérték. Különösen 1760-ban zavaros a helyzet. Ekkor öszszesen tizenkétezer-hatvannégy pozsonyi mérő szántóföldet írnak össze, ami ötven teleknek felel meg.

88 Egy későbbi irat szerint az uradalomban, szemben az általában használt egy magyar hold egyenlő két pozsonyi mérő számítással egy magyar hold egyenlő négy pozsonyi mérő mértéket használták.

89 E szerint ebben az időben tehát háromezer-tizenöt magyar hold volt a parasztbirtok. Azonban így is még a Szabadnál jelzettnél is nagyobb, körülbelül hatvan hold szántó lett volna egy telek. (Igaz, hogy ilyen csak elvben létezett, hisz csak fél és egynegyed telkes gazdákat írnak össze.) Jellemző, hogy a néhány évvel későbbi urbáriumban 109 3/8 telek a község határa, ami az 1760-as számnak több mint kétszerese. Itt viszont az összeírás szerint egy telek huszonkét magyar hold szántóból áll. Így a szántóföldek összértéke kbJ 2400 magyar hold lenne. Viszont a szántóföldek összege a táblázatban 4080 magyar hold. Az eltérésre magyarázatot ad, hogy a szántóföldekhez hozzászámítják az ún. rétföldeket is, és telkenként csak egy szekérre való szénát termő rétet írnak össze, ami persze kevés lett volna egy jobbágytelek egész állatállománya számára. (Ezt bizonyítja az 1847. évi úrbéri perek anyaga, amelyek szerint egy szekérre való széna egy magyar holdon terem meg.)

90 1828-ban is feltűnően sok, összesen 1203 szekérre való szénát termő rét szerepel, míg az 1769. évi urbáriumban csak 213 szekér szénát termő rétjük van a jobbágyoknak. Bár az urbárium a jobbágytelek fogalmát használja a csákvári 1768. évi úrbéri tabella szerint rendkívül különböző a telkek nagysága. Az urbárium 9 kategóriát használ: 1 3/8-ad telek van 5 1 2/8-ad telek van 11 1 1/8-ad telek van 5 1 telek van 4 7/8-ad telek van 3 6/8-ad telek van 1 4/8-ad telek van 24 3/8-ad telek van 1 2/8-ad telek van 117 Nem pontosak aj teleknagyságok sem. Egy egész telekhez az úrbéri tabellában kb. 35 magyar nold szántó tartozik. A leggyakoribbak az 1/4 telkek, ennek szántóföldje 10 14/16-od és 8 7/8-ad magyar hold között változik. Az, hogy ebben az összeírásban ilyen nagy az egész és annál nagyobb telkek száma, megint arra mutat, hogy az uradalomban különbözőképpen számították a telkeket. Az úrbéri földek összes terjedelme nem számolható. Az összeírások számadatait a 2. sz. táblázat tartalmazza. A számszerű adatokból nem a jobbágyság szegényedésére, a negyed vagy nyolcad telekre szorulás tűnik ki, hanem majdnem állandó hul-