Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

húszra is emelkedhetett. Az újonnan betelepültek természetesen csak kis családot jelentettek: férj, feleség, esetleg kisgyermek. A családok számából azonban egy világos: a török idők után, a Rákóczi-szabadságharc alatt és után egyaránt növekszik a lakosság száma. Különösen fel kell figyelnünk az 1728-as és 1753-as összeírások közötti különbségre, amikor rendkívüli módon növekedett a családok száma. Ez a vagyoni erősödés jele. Másrészt erre mutat az 1787 és 1830 közötti különbség, ekkor a lélekszám a duplájára nőtt. Bár az uradalom falvaiban máshol állandóan folyik a rendszeres telepítés, Csákváron ilyenről nem tudunk.

73 Az új lakosok is csoportokban, családonként szivároghattak be. Persze Csákváron szívesen látták őket, hisz megművelendő föld még bőven volt, ideköltözésük senkinek nem ártott és a földesúr jövedelmét növelte. Krasztina a pápai levéltárra hivatkozva állítja, hogy Esterházy Antal több ízben költöztetett át különböző uradalmakból jobbágyokat.

74 1724ben két lakos visszament Csákvárra Ácsáról, ahonnan azokat nem küldték el.

75 Az uradalomban a betelepítés 1740 körül befejeződött.

76 Csákváron azonban a beszivárgás biztosan később is folytatódik. Része lehet a további fejlődésben annak is, hogy a község 1792-ben mezőváros lett.

77 A község alapvetően magyar anyanyelvű maradt, ezt bizonyítja az utcaés dűlőnevek magyar neve 1839-ben.

78 1793-ban a mezőváros vásártartási privilégiumot kapott.

79 1781-ben felépült a schönbrunni palotát utánzó kastély és park, melyeket 1815-, 1819-, 1823-ban újra és újra bővítettek. A kastély egyemeletes, három plusz hat plusz négyoszlopos, a kerti homlokzat korintuszi oszlopokkal, mellvédjén emléktáblával épült. Dórstílű kápolnaszárnnyal, klasszicista színházzal rendelkezett. Fellner Jakab építette, átépítését Charles Moreau francia építész végezte, talán Hild János is dolgozott rajta. Még a francia trónörökösnő is meglátogatta. 1944-ben súlyosan megrongálódott.

80 Esterházy József 1777-ben költözött végképp Csákvárra.

sl A helység fejlődésében nincs jelentősége annak, hogy Esterházy József országbíró és Ferenc tárnokmester végrendeletével már 1747-ben uradalmából hitbizományt kívánt létesíteni, amit a király csak jóval később, 1800-ban erősített meg, majd 1873—74-ben az új hitbizományi alapítólevelet is jóváhagyta.

82 Bél Mátyás 1748-ban jó szőlőit, szántóföldjeit és kiváló borát dicséri. Lakóit kiváló földművelőknek tartja. Érdekes, hogy szerinte nem a Csákokról, hanem a Csákiakról van elnevezve.

83 II. József idejében a felmérés szerint egy kanális fut végig rajta, a kaszálók szárazak, az utak jók, az épületek szilárd építésűek.

84 A mezőváros virágkorát éli 1830 körül, ezután már másfél évszázad alatt, alig 400 fővel (kb. 10%) szaporodik, ami messze az országos átlag alatt maradt. VII. A jobbágy—zsellér arány az összeírások szerint állandóan hullámzik, változik. Ez logikusan következik abból is, hogy a zsellér kategóriát csak az 1768-as urbárium határozta meg, addig teljes zűrzavar volt e té-