Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Csákvár életében különösen nagy szerepe volt a grófi családnak, hisz a gesztesi uradalomnak itt volt a központja, tekintve, hogy Gesztesvár már a XVII. században használhatatlanná vált.

59 Ahogy váltakozva a grófi család egyik-másik ága kihalt, vagy esetleg több fiú utód miatt újabb ágakra bomlott, úgy változott az is, hogy csak a gesztesi, vagy mellette más uradalmakat (Tata, Pápa-Ugod) birtokolt-e Csákvár földesura. Csákvárt azonban az óriási Esterházy birtoktömbben akkor is külön uradalomként kezelték, ha a földesura egyben Pápa vagy Tata földbirtokosa volt.

60 V. A török utáni időben a község is sokat szenvedett, számtalan katonai beszállásolástól, forspontozástól, a katonák részére végzett ingyen munkáktól. Ezért Esterházy Antal már 1700-ban kérte a megyét, hogy a megye vegye szárnya alá a falut, „magam is az Tekéntetes Nemes Országnak egyik férgecskéje lévén kivánván ha az Nemes Vármegyének jóakarattyával consolálódhatnám".

61 Ennek dacára dica összeírásokban a megye harmadik leggazdagabb falujaként szerepel 1701-ben.

62 A Rákóczi-szabadságharcban Esterházy Antal Rákóczi oldalán vett részt. Ezért 1704. május 4-én Heister keserűen jelenti Palotáról, hogy alig tette ki a lábát Fejér megyéből, az máris elpártol tőle, és Esterházy Antal azt hirdeti, hogy ki kell irtani minden németet. Ezért Vámosi Lőrincet küldi Fejér megyébe, hogy a felkelők vagyonát foglalja el.

63 1704. november 17-én már Vámosi jelenti, hogy a pusztákat lefoglalta a kamara részére.

64 Azonban úgy látszik, a család császárhű tagjai megpróbálják maguknak megkaparintani a falut, de egyelőre eredménytelenül, hisz 1705. november 3-án a kamarai adminisztráció közli Rettlel, a székesfehérvári harmincad kontraskribájával, hogy a rebellis javait a kamara részére kell lefoglalni és hasznosítani

65 A szatmári béke után mégis sikerült megkaparintani Antal testvéreinek, Józsefnek és Ferencnek a birtokot, de nem minden huzavona nélkül. Még 1725-ben és 1731-ben is viták folytak ez ügyben.

66 Még 1705-ben súlyos gabona-beszolgáltatással sújtották a községet, több Fejér megyei községgel együtt. Kilencvenhat és fél, majd ötvennégy és fél mérő gabonát szállítanak a budai főraktárba.

67 (Ennél többet csak két falu fizetett.) Ugyanez évben a székesfehérvári bástya építéséhez követelt Urli katonai parancsnok másfél száz éger fát, negyvenöt szál nyárfát és harmincöt deszkát.

68 Azt is tudjuk, hogy 1711. november 1-től 1712 október végéig a vármegyének adtak búzát, öreg kilával ötvenkettő és ötnyolcad mérőt, fél vágót hatot, természetben kilenszázhetven fontot, készpénzben fizették kétszázötödfél fontnak az árát, öt dénárjával számítva, szénát harmincnégy és fél mázsát, ölfát huszánhárom ölet. 1712. november 1-től adtak búzát kis mérővel negyven és egynegyedet, ölfát tizenhat ölet, abrakot két esztendőre, öreg kilával harmincnégy kilát és tizenhat mérőt külön vittek.

69 Ennyi adat birtokában nyugodtan állíthatjuk, hogy a község a kuruc időkben is rendkívül bizonytalan helyzetben lehetett, hisz valahányszor a kuruc visszatér a Dunántúlra, a birtok automatikusan visszaszállhatott