Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

menekültek.

51 Többek közt a később legnagyobb létszámú nemes família, a Varjas is már 1683 előtt itt élt, és a háború alatt menekült Tatára.

52 Nincs kizárva, hogy egy időben a magyarok kezére került a község, ahol talán erősség is volt, hisz a Tatából kiinduló huszárok 1661-ben elfoglalnak egy Chaka nevű helyet.

53 Valószínűbb, hogy ez az erősség Csákivár volt, vagy más, környékbeli község, hisz a Csák, Csáki név sokféle szerepel a térképen Tatától délre, viszont a krónikákon kívül, mint feljebb láttuk, Csákváron erősségről sehol sem hallunk. A közbiztonsági állapotok, mint országszerte, és főleg a hódoltság területén, itt is bizonytalanok voltak. Erre mutat az a jelentés is, hogy a község határában tolvajok garázdálkodtak.

54 Bár 1686-ban, mint láttuk a töröknek, magyarnak egyaránt fizettek, de a magyar földesúr igényt tartott itt földesúri jogaira, hisz az úriszék, ha módjában volt, garázdaság címén is megbüntette a tetteseket.

55 Azt, hogy 1683 előtt többen laktak itt, az is mutatja, hogy 1696-ban, mikor huszonhat családot írnak össze, még mindig fekszik itt kilenc és fél deserta sessió. A családok magyar neve arra utal, hogy a község lakói mind magyarok voltak.

56 Mint feljebb írtam, több olyan adatunk is van, amelyekből világosan kitűnik, hogy Csákvár is beleesett abba a zónába, ahol 150 éven keresztül állandósultak a háborúk. Két kisebb csatáról is vannak adataink, mely a község határában folyt le, de biztosan sűrűn jártak erre a különböző hadak. Így természetesnek tűnik, hogy a falu többször elpusztult. A néhány vissza-visszatérő család kétfelé adózott. Azonban az az adat, hogy lakói 1683-ban elhagyták, arra enged következtetni, hogy többen laktak itt, és 1685-ben csak a helyben maradottakat írták össze. Bár az Esterházy uradalom legtöbb falujának betelepítéséről pontos adataink vannak, Csákvár betelepítéséről azonban semmi adatunk sincs. 1696-ban magyarok laktak itt, 1753-ban 336 családfőből 113 katolikus, 37 evangélikus és 186 református család.

57 Ez arra mutat, hogy a korábbi lakók térhettek vissza. IV. Az Esterházy család, mint közismert, a XVII. században néhány évtized alatt az ismeretlenségekből az ország leggazdagabb földbirtokosai közé került, és a XX. századig nemcsak a magyar, hanem az egész Habsburg-monarchia történetében jelentős szerepet játszott. Egyszerű származásukat annyira szégyellték, hogy családfájukat Szár Lászlón keresztül Árpádig vezették vissza. Jellemző, hogy ezt a badarságot még a XX. században is hirdették, és volt szerző, aki le is írta.

58 Az elfogulatlan történeti kritika meg kell állapítsa, hogy a családon belül akadtak tehetségek, akik nagy vagyonukkal a hátuk mögött, nemcsak mint politikusok, hanem mint művészetek pártfogói, hadvezérek és birtokaik jó vezetői, emlékezetessé tették nevüket. Az Esterházy név azonban elsősorban császárhűségével (bár e téren kivétel éppen a Csákvárt egy időben birtokló Antal volt), és az egyházi érdekeket minden időben végletekig kiszolgáló katolicizmusával tette nevét emlékezetessé történelmünkben.