Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

resztes konventtel szemben.

34 1519-ben a király Gesztes várával együtt annak tartozékaként Török Imrének adományozza.

35 Krasztina szerint Török Imréről leányára, Török Zsuzsára, Nyári Pál feleségére szállt, így került a Nyári család birtokába,

36 1636-ban Nyári István javai közt írják össze a falut,

37 1638—39-ben földesura a Csáki család.

38 Ez azonban csak átmeneti állapot lehet, hisz az Esterházyak a Nyáriaktól szerzik meg a birtokot. A gesztesi uradalom utolsó és több mint 300 éven át birtokos családja az Esterházyak. A család vagyonának megalapítója Miklós nádor, a „szenvedélyes birtokszerző" szerezte meg magának Gesztes várat és javait

39 nem éppen olyan dicsőséges módon, ahogy azt Krasztina és Károly leírják. Amint első, úgy második házasságában is gazdag özvegyet szemelt ki magának a földesúr, ezúttal özvegy Thurzó Imrénét, Nyári Krisztinát. Sógornőjét, a Nyári család gesztesi uradalmának örökösét a család Túróc megyei cserebirtokára szorította vissza, és az értékes uradalmat egyre gyarapodó jószágai közé sorolta.

40 Miközben azonban birtokosai cserélődnek, a falu helyzete megváltozik, és mint az ország nagyrésze, a vidék többi falvaival együtt valószínűleg elpusztult. Már az 1543. évi hadjárat idején a szultán Esztergom—Tata—Csákvár vonalon haladt végig,

41 majd a fehérvári szandzsák megszervezésekor a török hódoltság Csákvár—Seregélyes—Kálóz vonaláig terjedt.

42 Már 1543-ban a tatai hajdúk Csákvárnál is megütköztek a törökkel.

43 A környező kisebb erősségek elpusztulnak, a nagyobb várak (Tata, Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár) urai állandóan változnak. 1626-ban Komárom megyéhez tartozik, de nem vetettek ki rá adót, mert szabad évei még nem jártak le.

44 Nyilván újjátelepített falu, az új telepítéskor rendszerint kaptak néhány évi adómentességet az új telepesek. Ez tehát arra mutat, hogy a falu közben teljesen lakatlanná vált, 1626-ban pedig még nem telepítették újjá. 1635-ben összesen két portája van,

45 1638—39-ben összesen egy,

46 1648-ban nyolc,

47 1 650-ben öt.

48 Közben 1656-ban újabb csatát vívnak határában a magyarok és törökök.

49 A török idők végéről több összeírás is ránk maradt. így 1685-ben öt lakott, s húsz puszta telket írnak össze. A keresztény úrnak fizetnek hegyven kősót vagy negyven forintot, s egy vaddisznót. 1696-ban viszont úgy tudják, hogy a török idők végén csak nyolc forintot fizettek robot helyett, és ezenkívül adják a kősót és vaddisznót. A töröknek tett szolgáltatások közölt adatai erősen különböznek. Az 1685-ös adat szerint tizenkét forintot, sessióként ötven dénárt, s egy kocsi fát vagy szénát fizettek, valamint fél pint vajat és a tizedet. Az 1696-os adat szerint tizennyolc forintot, tizennyolc kocsi tűzifát, szénát, tizennyolc pint vajat, fejpénzenként tizenhat forint húsz dénárt, egy vágómarhát, minden kecske után két dénárt fizettek. Megadták továbbá a török császárnak a teljes tizedet, s kötelesek voltak robotot is végezni. Külön adományként még négy sertést is adtak. Tekintve, hogy 1696-ban már csak emlékek éltek, az 1685-ös adatokat autentikusabbnak kell tekintenünk.

50 Az adatok ellentmondóak. Elképzelhető, hogy a helyzet évről évre változott. Ebben az időben a falut a török már elpusztította és lakói Tatára