Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

VÁSZTÉLY Ma Csabáihoz tartozó lakott külterület, 168 lakossal és 50 házzal.

1 Földrajzi viszonyait Csabáinál tárgyaltuk.

2 Neve először 1240-ben fordult elő Bozthych alakban.

3 Ezt a következőkben írták Botiz, Boztuch, Basste alakban is,

4 csak a XVIII. századtól kezdve nevezték Vasztel vagy Vásztély néven.

5 A név puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. Ismerünk Bozteh cseh, Bozecieh, Bozcich lengyel személynevet ebből a korból.

6 Első ismert birtokosai magukat a faluról nevezték de Boztuch (Básztélyi) néven, tehát eredetileg kisebb birtokú urak lehetnek, kiknek e falu volt a birtokközpontja. Valószínűleg itteni életük emlékét őrzi a település felett ma már csak nyomaiban észlelhető várrom.

7 A Básztélyi leszármazók egy része még 1476-ban is ezt a nevet viselte, de a család egyik tagjának 1270-ben V. István terjedelmes felvidéki birtokokat adományozott. Köztük Rozgony helységet is. Básztélyi Rénolá királyi főlovászmester leszármazói ettől kezdve e birtokról Rozgonyinak nevezték magukat.

8 A következő 2 évszázad alatt a Rozgonyiak és Básztélyiak sok családi vitát folytattak Básztély birtoka felett, de küzdöttek a Básztélyra ugyancsak igényt tartó és Nyitra megyéből, új birtokaikról többször is visszatérő Bikcsei alias Szeráahelyi családdal.

9 Végül is a Rozgonyiak maradtak birtokban. Básztélyiakat már 1341-ben beiktatták Básztély birtokába. Básztély határjárására a XV. században is sor került, és a határ járó-levél illetéktelen eltulajdonításával vádolták meg Básztélyi Péter özvegyét, aki 1476-ban már Bajnai Both Anárás felesége volt.

10 Básztély (Vásztély) alkalmasint Csabáival együtt szállt a Rozgonyiakról a Kanizsaiakra és onnan a Poppel családon át a Batthyányakra. Semmiféle adtunk nincs arról, mekkora lehetett a középkorban ,de a török hódítás kezdetén elpusztult, és az egész török korban még említés sem történt róla. 1662-ben azonban Szeghy János Komárom megyei alispán és Drahosóczy Anárás királyi adományt szerzett rá, de a beiktatás nem a helyszínen történt, hisz ott akkor a török volt az úr, és a beiktatásnak egyebek között Batthyány Kristóf is ellent mondott. Nem tudjuk, egyáltalában birtokba léptek-e. 1722-ben mindenesetre e puszta birtokosának is ősi jogon Barcza Miklós és Balázs lemenői vallották magukat, a puszta felét Kenessey Istvánnak és nejének, Szonáy Zsuzsannának adták el. A vevők királyi hozzájárulást, az eladók királyi új adományt kaptak a pusztára.

11 1753ban özv. Kenesseyné Szonáy Zsuzsa halála után a Csabái és Vásztélypusztából őt megillető felerészt a koronára háramlás címén a kincstár képviselője le akarta foglalni, de ez ellen csak Pál Ááámné Vecsey Anna és az ugyancsak Barcza leszármazó Balassa Sánáor élt ellentmondással.

12 Mindketten csabdi közbirtokosok, másnak birtoklásáról az ellentmondás kapcsán nem volt szó. Nem egészen érthető tehát, mi címen állították azt, röviddel ezután Básztélyi Vértessy György (Georgius Vértessy áe Bazte) ükunokájának, Gajger György né Vértessy Borbálának ötödízű lemenői, Gajger György és János, hogy Vásztélypuszta egy egész sor Pest, Fejér és Esztergom megyei faluval együtt a Básztélyi család jogán őket illeti. Mindenesetre e pusztában őket megillető jogaikról a szombathelyi káptalan előtt 1756-ban gr. Battyhány Lajos javára lemondottak, illetve